Megvan a magyar uniós elnökség legfontosabb témája

Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája a kohéziós politika jövőjéről szóló vita lesz. Ezt Navracsics Tibor tárt a közönség elé az első Kohéziós Csúcstalálkozón, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendeztek.

A 2024. július elsején kezdődő magyar elnökség idején szeptemberben informális tanácskozást, míg november–decemberben formális tanácsülést tartanak a kohéziós politika jövőjéről. Navracsics Tibor szerint a területalapú kohéziós politika célja a konvergencia és a leszakadó térségek felzárkóztatása. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az elmúlt 70 év során jelentős kohéziós folyamatok zajlottak az EU tagállamaiban, és a magyar gazdaság is jelentősen felzárkózott az uniós csatlakozás óta eltelt 20 év alatt.

Navracsics Tibor példaként említette, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP 2004-ben az EU átlagának 129 százalékát tette ki, míg 18 évvel később már 158 százalékra nőtt. Az ország többi részében azonban nem volt ilyen mértékű fejlődés; az észak-alföldi és a dél-dunántúli régiókban az egy főre eső GDP aránya csak kismértékben emelkedett.

Az Európai Bizottság nyolcadik kohéziós jelentése szerint a közép-kelet-európai tagállamok gazdasági felzárkózása nagyban a fővárosok fejlődésének köszönhető. Az uniós jelentés kiemelte, hogy az EU-ban a fejlettségi különbségek inkább észak-déli, mint kelet-nyugati irányban mutatkoznak, ami Magyarországra is igaz. A fejlettségi határ Magyarországon egy képzeletbeli vonal mentén húzódik, amely Zalaegerszegtől a Balaton déli partján át Paksig, Dunaújvárosig és Békéscsabáig terjed.

A kormány által elfogadott új területfejlesztési törvény új fejlesztési és finanszírozási koncepciókat vezet be, és nagyobb szerepet ad a régióknak a döntések előkészítésében. A fejlesztési koncepció a térségi együttműködésre helyezi a hangsúlyt.

Navracsics Tibor bemutatta a három fő fejlesztési övezetet: az első a Budapestet és környékét magába foglaló városgyűrű, a második a budapesti agglomeráció külső határát övező településeket, a harmadik pedig a határmenti településeket összekötő gyűrű, ahol a határon átnyúló együttműködések meghatározhatják a jövőbeli fejlődést.

A miniszter szerint a magyar kormányzat célja, hogy Magyarország 2030-ra az EU öt legélhetőbb országa közé kerüljön. Ehhez olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely elősegíti a vidéki népesség megtartását és az élhető vidék, valamint városok kialakítását.