Az akkumulátorgyártás jövője Magyarországon
Magyarország gazdasági jövőjét jelentősen befolyásolhatja az akkumulátor- és villanyautó-gyártók beruházása, amely 2030-ig több mint 10 ezer milliárd forint értékű lehet. A magyar társadalom számára fontos kérdés, hogy az állami támogatással megvalósuló iparág milyen hatással lesz az országra. A különböző nézőpontok közötti ellentét a pozitív jövőkép és a kritikus hangok között húzódik.
Az akkugyártás támogatása beleillik a magyar kormány által 2010 óta képviselt gazdaságpolitikába, amely az ipari munkák felé tereli a magyarokat. A beruházások kapcsán felmerülő kérdések között szerepel az iparpolitika, a kínai függőség, a gazdaságfejlesztés egyoldalúsága, valamint a létrejövő munkahelyek minősége és a magyar gazdaság értékláncban elfoglalt helye.
A kritikusok szerint az akkugyártás alacsony hozzáadott értékű, és helyette magasabb hozzáadott értékű munkahelyekre lenne szükség. Az akkugyártás termelékenysége 15-20 százalékos, ami alacsony, de mégis magasabb, mint a magyar járműgyártásé.
A kormány szerint az alacsony hozzáadott értékű gyártás idehozatala után később magasabb hozzáadott értékű munkák is érkezhetnek, mint például a mérnöki tervezés. Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint ez a folyamat hasonló ahhoz, mint amikor Győrben letelepedett az Audi, és később kutatási tevékenységek is megjelentek Magyarországon.
A Samsung példája mutatja, hogy a kormány törekvései eredményre vezethetnek, hiszen a cég 22,5 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési beruházást telepített az országba, bár a konkrétumokat nem közölték.
A magyar gazdaság számára fontos, hogy az akkumulátoripari értékláncban magyar szereplők is részt vehessenek. Az értéklánc felépítése több lépcsőből áll, és a cél, hogy a hazai akkumulátoripari értéklánc köre Magyarországon záruljon.
Az energiaellátás és az újrahasznosítás területein magyar vállalkozások már részt vesznek az értékláncban, és a megújulóenergia-beszállítók számára is lehetőségek kínálkoznak, mivel az akkumulátoripari cégek karbonsemlegességi elvárásoknak kell megfelelniük.
Az újrahasznosítás területén is vannak lehetőségek, hiszen az EU nyersanyagban szegény, és fontos, hogy az akkumulátoripari nyersanyagokat újrahasznosítsák. Az uniós akkumulátorrendelet részletszabályainak kidolgozása még zajlik, de az irány egyértelmű.
A magyar kormány célzott programokkal segíthetné a magyar cégek bekapcsolódását az értékláncba. A Járműipari Transzformációs Klaszter és az akkumulátoripari kompetenciaközpont létrehozása is ezt a célt szolgálhatja.
A magyar gazdaság jövője nemcsak az iparágak támogatásától függ, hanem attól is, hogy van-e társadalmi mobilitás, megfelelő oktatás, és hogy az emberek itthon akarnak-e boldogulni. Az akkugyárak támogatása mellett fontos lenne a magyar emberekbe való befektetés is.