Kuti Zsolt: Az MNB számára fontos a forintárfolyam
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezető közgazdásza, Kuti Zsolt szerint a pénzügyi piacok stabilitása és ezen belül a forintárfolyam szerepe jelentősen felértékelődött. A jegybank lassabb kamatcsökkentésekre váltott, de Kuti Zsolt szerint az év közepére így is elérjük a régiós reálkamatok szintjét. A magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg kevésbé állnak fenn, mint 2020 előtt, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaság stabilitását.
A monetáris politika adatvezérelt üzemmódja miatt a jegybank a kamatpolitikai döntéseket a beérkező adatok alapján hozza meg. Az év elején két út állt előttük: vagy a 75 bázispontos kamatcsökkentések mellett maradnak, vagy kihasználják az infláció vártnál gyorsabb csökkenéséből adódó mozgásteret. A monetáris tanács februárban úgy ítélte meg, hogy kis kockázattal választhatják a második utat, de a forint árfolyama ingadozóbbá vált. Márciusban azonban a növekvő piaci kockázatkerülés miatt visszatértek a korábbi 75 bázispontos kamatcsökkentési ütemre.
Az infláció szempontjából van mozgásterük, de a pénzpiaci kockázatok emelkedése is megnyilvánul a forint árfolyamában. Kuti Zsolt szerint jelenleg reálkamatunk az egyik legmagasabb Európában, de az év közepétől fokozatosan a régióra jellemző szintre fog mérséklődni.
Az MNB jövőre érheti el a 3 százalékos inflációs célját, de a kamatszint fenntartásához szükséges feltételek még messze vannak és sok tényező függvényei. A globális inflációs környezet, a hazai infláció szerkezetének alakulása, az importált infláció fontossága és a nagy jegybankok kamatpolitikája lesznek meghatározóak. Kuti Zsolt szerint a jegybank várakozása szerint a mostani 3,7 százalékról lesz egy kis emelkedés, és áprilisban még a 2-4 százalékos inflációs toleranciasávban maradhat a ráta, de májustól 4 százalék fölé emelkedik, és év végéig nagyjából 4-5 százalék között mozog.
A pénzügyi stabilitás egyre gyakrabban kerül elő a jegybank érvkészletében, ami a magyar gazdaság sérülékenységére utal. A pénzpiaci stabilitás és az infláció szorosan összefügg, hiszen a pénzügyi piaci stabilitás nélkül nem lehet tartósan fenntartani az inflációs célt.
A forintárfolyam jelentősége a jegybank számára nőtt, mivel a gyors árfolyamgyengülés elindíthatja az egyoldalú euroizáció folyamatát, és a gazdasági szereplők árfolyamrugalmassága is felerősödött. Az árfolyam alakulása az infláció szempontjából is fontosabbá vált, és az államadósság deviza aránya is nőtt, ami erőteljesebben hat az adósságállományra és a kamatkiadások deviza részére. Kuti Zsolt szerint a forintárfolyam kritikus eleme a pénzpiaci stabilitásnak, és a jegybanknak inflációs célja van, míg az árfolyamcél nem létezik, de a forintárfolyam fontos tényező, mivel annak tartós elmozdulása befolyásolhatja az egyes gazdasági szereplők viselkedését.
A magyar gazdaság lomhán kecmergett ki a recesszióból, és a jegybank a GDP-növekedési előrejelzését 2-3 százalékra rontotta. A magas infláció miatt a lakossági fogyasztás érdemben zuhant, és csak lassan kezd helyreállni. A magasnyomású gazdaság koncepciója mellett a jegybank a versenyképesség javítását tartja a gazdaság elsődleges kitörési pontjának. Kuti Zsolt szerint a magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.
A jegybank és a kormány közötti összhang hiánya a gazdaságpolitika különböző ágai közötti konfliktusokat eredményezhet, de az elmúlt hetekben közeledés tapasztalható az álláspontokban.