Rommá lőtték az ukrán energiahálózatot az oroszok
A március 22-i támadásban Oroszország több mint hatvan öngyilkos drónt és kilencven rakétát vetett be Ukrajnában, ami a teljes körű invázió 2022 elején történt kezdete óta a legsúlyosabb támadás az ország energetikai infrastruktúrája ellen.
Az AP hírügynökség elemzése szerint a támadások azt jelzik, hogy Oroszország ismét az ukrán energetikai létesítmények elleni támadásokra összpontosít, és a Kreml erői most jobb hírszerzési információkkal és friss taktikákkal rendelkeznek az ukrán elektromos hálózat megsemmisítésére és a gazdaság leállítására irányuló kampányukban. Az oroszok ráadásul kihasználják az ukrán légvédelem gyengeségeit is.
A Harkivi régióban, amelyet a támadások különösen súlyosan érintettek, még hetekkel a támadások után is áramkimaradások tapasztalhatók. A Zmiivska erőművet ért dróntámadás következtében 350 ezer ember maradt áram nélkül.
"Megpróbálnak visszavinni minket a 17-ik századba" − mondta Szerhij, az egyik megtámadott erőmű vezetője.
Az ukrán tisztviselők az újabb támadásokra való várakozás közben arról tárgyalnak, hogyan lehetne jobban megvédeni az áramtermelő infrastruktúrát, és egyik lehetséges megoldásként a decentralizálást, azaz kis létesítmények hálózatának létrehozását említik, amelyeket nehezebb lenne eltalálni.
A támadások időzítése sok megfigyelő számára meglepő volt. Olekszandr Harcsenko, a kijevi székhelyű Energiaipari Kutatóközpont igazgatója szerint Oroszország általában a téli csúcsidőszakokra tartogatta az energetikai infrastruktúra elleni nagyszabású támadásokat, amikor a legnagyobb a hőigény. A tavaszi hadjárat arra utal, hogy Oroszország késésben volt az új taktika bevezetésével.
"Teljesen biztos vagyok benne, hogy ezt már egy hónappal korábban meg akarták tenni" − mondta Harcsenko.
A tavalyi év utolsó három hónapjában, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyedt, Oroszország az energetikai infrastruktúrát vette célba, de a nagyfeszültségű hálózat felkészült volt a támadások elviselésére, és a megrongált helyszíneket gyorsan helyreállították. Decemberben az oroszok belátták, hogy a régi taktika nem működik.
Ahogy teltek a téli hónapok, Oroszország új tervet kezdett kieszelni. Harcsenko szerint hatalmas hírszerzési munkát végeztek, és az orosz hadsereg „mindent tudott számos energetikai infrastruktúraobjektum aktuális állapotáról”, beleértve azok védelmét is. A kiválasztott célpontok ellen példátlan mértékű rakétacsapásokat indítottak, amelyek során korábban célpontonként három drónt és két rakétát indítottak, most pedig akár hat rakétát és tizenöt drónt is.
A légvédelmi rendszerek nem tudták mindent elfogni, és az eredmény elborzasztó volt. Harcsenko adatai szerint Ukrajna áramtermelésének akár 15 százalékát is elveszítette, ami azt jelenti, hogy egyelőre nem tudja fedezni a nyári csúcsidőszakban, júliusban és augusztusban várható keresletet. A korábbi támadások után az erőművek dolgozói viszonylag gyorsan helyre tudták állítani a szolgáltatást, de március 22-e után ez nehezebbé vált, mivel a folyamatos csapások megakadályozzák az újjáépítést.
Ezzel szemben a NATO egy magát megnevezni nem kívánó tisztviselője szerint valószínűtlen, hogy Oroszország a közeljövőben nagyszabású offenzívát tudna indítani. Az orosz erők jelentős mennyiségi előnnyel rendelkeznek a fegyverek és a személyi állomány tekintetében, de nincs elegendő lőszerük és olyan manőverező egységeik, amelyek egy sikeres nagy offenzívához szükségesek. A frontvonalon lévő orosz egységek nincsenek elégségesen feltöltve, a katonák tapasztalatlanok, és „politikailag motivált” parancsokat kapnak, a célok pedig irreálisak. Ennek eredményeként Moszkva valószínűleg nem lesz képes további nagyszabású mozgósítás nélkül jelentős offenzívát végrehajtani. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, Oroszország tavasszal vagy kora nyáron indíthat nagyszabású offenzívát.