NATO-országok háborús felkészülésére szólítanak fel Európa legerősebb hadseregeit
Három európai külügyminiszter közös véleménycikkben hívja fel a NATO tagállamait, hogy méltányosan vegyenek részt a szövetség feladataiban, és erősítsék meg védelmi képességeiket az orosz agresszióval szemben.
A német Annalena Baerbock, a francia Stéphane Séjourné és a lengyel Radosław Sikorski külügyminiszterek a Politico által közzétett nyílt levélben hangsúlyozzák a NATO kollektív védelmi rendszerének fontosságát a fokozódó orosz agresszió fényében. A miniszterek szerint a béke és a stabilitás megőrzése érdekében egységes válaszra van szükség, és az Ukrajnában zajló konfliktus Oroszország birodalmi törekvéseinek bizonyítéka.
A levélben kiemelik, hogy a NATO alapító elvének, miszerint az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadás, fenntartása elengedhetetlen. A miniszterek szerint az európai nemzeteknek növelniük kell védelmi képességeiket, és kezelniük kell a szövetségen belüli kritikus hiányosságokat.
A miniszterek szerint kötelező érvényű, hosszú távú szerződésekre van szükség, amelyek világos határidőket, bizonyos szintű ambíciókat, rögzített pénzügyi kötelezettségvállalásokat és vásárlási garanciákat tartalmaznak a kormányok részéről a hadiipari kötelezettségekkel kapcsolatban.
A védelmi kiadásokra vonatkozó 2 százalékos GDP-arányos célkitűzés teljesítése, az európai védelmi ipar képességeinek kihasználása a katonai korszerűsítésre, valamint a jövőbeli technológiákba való befektetés a miniszterek által felvázolt kulcsfontosságú javaslatok közé tartozik. Hangsúlyozzák a közös erőfeszítés jelentőségét a szövetség hatékonyságának biztosításában és a potenciális ellenfelek elrettentésében.
A miniszterek szerint Putyin arra a téves számításra alapozza stratégiáját, hogy le tudja fárasztani Ukrajnát, és kihúzhatja a támogatásaink megfogyatkozásáig. Célja az is, hogy próbára tegye a NATO egységét és elszántságát. A válasznak az erő, az egység és az együttműködés vezérelve kell, hogy legyen, és be kell bizonyítani, hogy az orosz agresszió nem kifizetődő.
A NATO 75. évfordulójának megünneplésekor a miniszterek szerint szükség van egy modern és erőteljes transzatlanti szövetségre, amely biztosítja a jövő nemzedékeinek szabadságát és biztonságát. A véleménycikk végén a miniszterek felszólítják az európai szövetségeseket, hogy vállalják fel felelősségüket a NATO-n belül, és nézzenek szembe az orosz agresszió jelentette kihívásokkal.
Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború kezdete óta többször is kifejtette, hogy kész tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, de nem fog lemondani Ukrajna egyetlen részéről sem. Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint Zelenszkij egy interjúban említést tett arról, hogy ha Ukrajna sikereket ér el a fronton, és legalább visszaszerzi a 2022. február 24-e előtt a kezében lévő területeket, akkor Oroszország arra kényszerül, hogy tárgyalóasztalhoz üljön. A szakértő szerint ez egy tágasan értelmezhető nyilatkozat, de alapvetően nem azt mondta, hogy leülne Putyinnal, hanem továbbra is a katonai utat preferálja. Az ukrán vezetésnek is szembe kell néznie azzal, hogy amennyiben egyszer véget ér a háború, mindenképpen a jelenlegi politikai vezetéssel kell tárgyalnia. Az orosz-ukrán háború jelenlegi helyzetében Ukrajna lőszerhiánnyal küzd, és a Nyugatot érintő több választás is politikai bizonytalanságot okoz, ami Oroszország számára előnyt jelenthet.
Ezzel párhuzamosan, a Washington Post szerint az amerikai kormány két héttel egy Moszkva külvárosában történt terrortámadás előtt figyelmeztette Moszkvát, hogy a Crocus City Hall potenciális célpont lehet. Az orosz hatóságok azonban nem hoztak szigorúbb intézkedéseket a helyszín védelmére, ahol a támadás során több mint 140 embert öltek meg. A támadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, de Oroszország Ukrajnához köti a történteket. A terrortámadás hatására az orosz védelmi minisztérium szerint jelentősen megugrott a hadsereggel szerződést kötők száma, több mint 100 ezer ember írt alá szerződést az év eleje óta, ebből csak az elmúlt tíz napban körülbelül tizenhatezren csatlakoztak. Az újonnan jelentkezők közül sokan a támadásban elhunyt áldozatok miatt szeretnének "bosszút" állni.
Ukrán katonatisztek szerint azonban az országukat fenyegető helyzet egyre súlyosabbá válik, mivel Oroszország fokozatosan erősíti pozícióit és jelentős erőforrásokat halmoz fel, amelyek augusztusban vagy még korábban nagyszabású offenzívát indíthatnak, ami valószínűleg áttörést fog eredményezni a fronton. A tisztek bírálatot fogalmaztak meg a nyugati segítség sebességével és mértékével kapcsolatban, ugyanakkor elismerték Ukrajna saját hibáit is a harctéri stratégiák terén. Egyikük szerint Ukrajna jelenlegi helyzetét nem lehet megoldani technológiai eszközökkel, mivel sem Ukrajna, sem a Nyugat nem rendelkezik elegendő mennyiségben olyan technológiákkal, amelyek képesek lennének ellensúlyozni az orosz csapatok létszámfölényét. A tisztek szerint legnagyobb előnyük az ukrán csapatok rugalmassága és mozgékonysága, valamint az, hogy az orosz tisztek továbbra is hajlamosak komoly hibákat véteni a fronton, bár hangsúlyozták, hogy nem szeretnének kizárólag ezekre hagyatkozni. Az egyik tiszt Zaluzsnij tábornok szavait idézte, miszerint ez az "egyszeri esély háborúja", utalva arra, hogy az orosz erők gyorsan alkalmazkodnak és ellensúlyozzák a nyugati fegyverrendszereket.