Lázár János kirúgta a MÁV gazdasági vezérigazgató-helyettesét. Bádonfainé Szikszay Erzsébet felmondólevelét nem sokkal azután kézbesítették, hogy az építési és közlekedési miniszter jelezte: nem tűri az ellentmondást és utasításai végrehajtásának halogatását.

Korábban felröppent a hír, hogy Virág István pályaműködtetési vezérigazgató-helyettesnek is távoznia kell, de ezt a vasúttársaság cáfolta. 

A dolog előzménye, hogy a Budapest–Győr–Hegyeshalom 1-es fővonalon Biatorbágy és Szárliget között 100 kilométer/órás sebességkorlátozást kellett bevezetni a pálya rossz állapota miatt, a tárcavezető viszont kiadta az ukázt a javítási munkák azonnali elvégzésére. Válaszában a MÁV vezetése azt kérte, hogy a minisztérium adjon erre forrást. 

Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot

- fogalmazott akkor Lázár. 

Ám minden bizonnyal nem csak vezéráldozattal jár a vasutasok ellenszegülése. A szaktárca helyettes vezetője a HVG-nek legalábbis többesszámban beszélt az elbocsátandókról.

Voltak és vannak, akik ezt a gyorsítást akadályozták, lassították vagy egyenesen szabotálták. És olyanok is, akik a munkájuk végzése helyett a vasúttal szembeni kampányhoz szállítottak anyagokat médiaszereplőknek, ellenzéki pártoknak. Ezektől a kollégáktól most megválunk

- mondta Csepreghy Nándor, aki nekiment a minisztériumot többször kritizáló volt közlekedési államtitkárnak, Vitézy Dávidnak is. Azt rótta fel neki, hogy túlságosan sok pénzt költött látványtervekre és más, a távoli jövőt célzó elképzelésekre, miközben nem fordított elegendő forrást a jelenre, nevezetesen a vasúti pályák karbantartására és a meglévő járművek felújítására.

Vitézy azzal vágott erre vissza, hogy a MÁV legnagyobb többletkiadását a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train eredményezte, aminek a megvalósítását kormánybiztosként éppen Lázár tartotta elodázhatatlannak.

Fotó: MÁV