Még mindig az alagútban vagyunk. De én optimista vagyok és mindig látom az alagút végét. Végülis ez nem egy hosszú alagút

– ezzel a hasonlattal világította meg Johannes Hahn költségvetési biztos, hogy hol is tartanak a megbeszélések Magyarországgal a felfüggesztett uniós pénzek felszabadításáról. A politikus a Népszava újságírójának beszélt kedden a közösségi büdzsével kapcsolatos friss döntésekről és elvárásokról.

A politikus szerint továbbra is várják a magyar kormánytól a jogállamisági eljárásban zárolt 6,3 milliárd euró feloldásához szükséges korrupcióellenes intézkedések teljes végrehajtását. Idetartoznak azok a jogszabályok és rendelkezések, amelyek feloldanák az Erasmus plusz oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program leblokkolt finanszírozását is. Jelenleg 21, modellt váltott magyarországi egyetem van kizárva ezekből az európai együttműködésekből az irányító testületeikre jellemző összeférhetetlenség miatt. A biztos megerősítette: "ha záros határidőn belül nem sikerül megállapodni, majd aláírni a szerződéseket az uniós támogatásokat kezelő Tempus Közalapítvány és a felsőoktatási intézmények között, akkor sok diák és tanár számára már idén ősztől megszűnik a részvétel lehetősége az Erasmus plusz programban."

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a múlt héten még azt mondta a magyar sajtónak, hogy az idei ösztöndíjakat nem fenyegeti veszély.

Navracsics szerint ugyanis azért nincs előrehaladás, mert az Európai Bizottság egy hónapja nem reagál a legfrissebb magyar javaslatokra.

Hahn úgy válaszolt Navracsics kijelentéseire, hogy: "Őszintén szólva, nem tudom, hogyan reagáljak, hogyan folytassuk az egyeztetéseket. Már februárban, márciusban megkongattuk a vészharangot, és most ott tartunk, hogy az Erasmus plusz és a Horizont Európa programok komoly veszélybe kerültek."

A késlekedésnek máris vannak vesztesei, több felsőoktatási intézmény kimaradt az EU által finanszírozott egyetemek közötti együttműködésből, a doktori, posztdoktori képzésekre szánt Marie Curie-programból és a Horizont Európa keretében megvalósuló kutatási projektekből.

Az osztrák nemzetiségű biztos beszélt a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatáról is, amelyre az Európai Bizottság nemrégiben tett javaslatot.

Ennek keretében Brüsszel 66 milliárd euró hozzájárulást kér a tagállamoktól, elsősorban Ukrajna támogatására, a megnövekedett kamatterhek megtérítésére, a migráció kezelésére, benne például a külső határok védelmének megerősítésére. Johannes Hahn közölte: bízik benne, hogy sikerül megállapodni az emelésről, annak ellenére, hogy több tagállam bírálta a javaslatot. A büdzsé főösszegének emeléséhez mind a 27 kormány hozzájárulása szükséges. Orbán Viktor miniszterelnök már bejelentette, hogy Magyarország nem adja beleegyezését az előterjesztéshez. A költségvetési biztos szerint az asztalon fekvő költségvetési csomagban minden ország számára van támogatható elem, ezért egységben kellene kezelni. Magyarország szerinte a határvédelemre szánt megnövelt forrásokból profitálhatna például. – Nem adjuk meg magunkat – válaszolta a vétófenyegetésekre vonatkozó kérdésre.

Fotó: MTI