A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. eladásra kínálja az eddig a Lánchidat díszítő kandelábereket. Azok, akik megszerezni kívánják ezeket a nem mindennapi csemegéket, licitálhatnak ez év augusztus elsejéig, 200.000 forintos díj befizetésével, olvasható a BFVK oldalán.

Állaguktól függően már akár 675.000 forint + áfától egészen 1.100.000 forint + áfáig hozzájuthatunk egy-egy darabhoz, arra pedig egyáltalán nincs kikötés, hogy ezekután hol és miként használhatjuk őket.

Ha megvette hadd vigye

A Lánchíd nemzeti jelképeink egyike, így nem meglepő, hogy annak sorsa mindig is érzékeny téma marad. Így az sem lehet közömbös, mi lesz a sorsa azok díszítményeivel.

Épített örökségünket nem most először fenyegeti veszély, hiszen egyszer már majdnem a szocializmus modernizálásának áldozata lett. Akkoriban a szakhatóságok szerettek volna nagyobb erővel bíró fényforrásokat telepíteni a hídra, de Ráday Mihály Kossuth-díjas magyar filmoperatőr, rendező, televíziós szerkesztő, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke ezt nem hagyta. Elhatározását siker koronázta, hiszen a kandeláberek érintetlenek maradtak és nem váltotta fel őket, az akkor tervezett ostornyelű lámpák.

A kandeláberek sorsa elég kalandos múltra tekint vissza, hiszen a második világháborút követően az épen maradt darabokat sikeresen áthelyezték és mind a mai napig megtekinthetők Zielinski (Milleniumi) hídon, de velünk maradtak a Batthyány téren is.

Elgondolkodtató az akkori akarat és erőfeszítés, mely szerint az akkor ténylegesen romokban heverő Budapesten szinte mindent egyszerre kellett újjáépíteni, mégis késztetést éreztek arra, hogy a Lánchíd megmaradt kandelábereit biztonságba helyezzék.

Az árverés azért is olyan fájdalmas, hiszen megannyi tér, műemlék létezik ma hazánkban, melyek mellett vagy közelében akár önmagában, szoborként is megállná a helyét egy-egy kandeláberünk, ennek ellenére most bárki megvásárolhatja és akár egy kerti díszként a leszúrt kertitörpe mellett is helyet kaphat.

1949-ben a Lánchíd avatásakor a nemzeti összetartozás jelképeként gondoltak a műalkotásra és kifejtették, hogy nem csak Budát köti össze Pesttel a híd vagy a Dunántúlt az Alfölddel, hanem a nyugatot kapcsolja össze kelettel Európa szívében.

Természetesen kerestük a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt-t is, hogy megtudjuk, kerestek-e a díszítőelemek megóvására egyéb lehetőségeket is az árverezésen túl, de idáig nem katunk választ. 

Fotó: BFVK