Bár külsejükben a lepkékhez és a szitakötőkhöz is hasonlítanak, a keleti rablópillék (Libelloides macaronicus) valójában a fátyolkákkal állnak közelebbi rokonságban, hiszen a recésszárnyúak (Neuroptera) rendjébe tartoznak. Kb. 5 cm-es szárnyfesztávolságú, tehát viszonylag nagyméretű rovarok, amelyek jól fejlett szárnyai gazdagon erezettek, fekete-sárga színűek. Ez a feltűnő színkombináció elsősorban a rájuk vadászó ragadozók, pl. a madarak megtévesztését és elriasztását szolgálja.

Maguk a rablópillék is ragadozók és a lepkékhez csupán annyi közük van, hogy a kifejlett példányok többnyire repülő rovarokra, így akár lepkékre is vadásznak, amelyeket a levegőben kapnak el. Ebben rendkívül gyors röptük és különleges látásuk is segíti őket. Kettéosztott szemüknek felső-elülső része csak az ultraibolya tartományban lát és így az ég homogénebb háttérként jelenik meg számukra, a repülő rovarok pedig kontrasztosabb, sötét foltként érzékelhetők és ez lehetővé teszi, hogy a rablópillék akár nagyobb távolságból is könnyen észrevegyék a zsákmányállataikat vagy éppen a fajtársaikat.

Alapvetően júniusban és júliusban rajzanak és elsősorban a forró napokon, szikrázó napsütésben repülnek, de mivel az imágók rövid életűek, az egyes területeken általában csak néhány hétig találkozhatunk velük.

Melegkedvelő állatokként hazánkban leginkább a sziklagyepeken és a szubmediterrán száraz, félszáraz gyepeken fordulnak elő, de előkerültek már őrségi láprétről is, illetve 2013-ban az Alföld délkeleti csücskében, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén bukkantak rá korábban ismeretlen állományaira.

A mostani híradásnak az ad apropót, hogy ennek a Magyarországon fokozottan védett rovarfajnak eddig nem voltak ismert adatai a Kiskunságból, 2023. június 21-én azonban Puskás József természetvédelmi őrkerület-vezető egy stabil állományát fedezte fel Zsombón - adott tájékoztatást a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága.

További érdekesség, hogy a faj első kiskunsági megkerülése után egy nappal a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársai is beszámoltak a keleti rablópille szegedi észleléséről.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park/Puskás József