Fülöp Attila a vármegyeháza dísztermében az MTI beszámolója szerint elmondta: a program alapvetően a növénytermesztés és az állattenyésztés területén, valamint a beszerzésekben tud segíteni a családoknak.

Az elmúlt tizenkét évben 2,5 milliárd forintot fordított az állam erre a programra, kizárólag magyar költségvetési forrásból; ez évente mintegy négyezer családnak nyújt segítséget

- tette hozzá. A program segítséget tud nyújtani a családok megélhetéséhez, hozzájárul az adott település, utcarész, ház rendezettebbé tételéhez és a foglalkoztatás növeléséhez, magasabb foglalkoztatási szint eléréséhez is - közölte. Mint mondta, az idén meghirdetett 240 millió forint legfontosabb üzenete, hogy nehéz gazdasági környezetben háborús időket élünk, amikor fontos a szociális célokat szolgáló források megőrzése. A magyar kormányzat szeretné biztonságban megőrizni az ezen a területen levő költségvetési forrásokat - emelte ki. Szólt arról, hogy a programban részt vevő családok "megélhetési segítséget" kapnak,

de fontos, hogy előbb-utóbb a hosszú távú önfenntartást, öngondoskodást vagy a munkaerőpiacra történő kilépést is jelentse ez számukra.

Fülöp Attila kitért arra is, hogy az elmúlt tíz évben egymillió pluszmunkahely jött létre, ez 27 százalékos növekedés. Hozzátette: a munkaerőpiac szempontjából leghátrányosabb helyzetű rétegeket tekintve a roma közösségek körében 75, a megváltozott munkaképességűeknél pedig 150 százalék volt a foglalkoztatási szint növekedése. Mindehhez a nagy beruházások mellett az ilyen "kis programok" is hozzájárulnak - jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a kiírástól számítva 30 napig lehet benyújtani a pályázatokat, részletek a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság honlapján találhatók. Pályázhatnak önkormányzatok, egyházi jogi személyek, civil szervezetek, közhasznú civil szervezetek.

Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1-es számú választókerületének országgyűlési képviselője a programról azt mondta:

felzárkózási esélyt, értéket teremt, munkára szocializál, egyben komoly kihívást jelent, hogyan tud az életvezetéshez hozzájárulni, öröklődni generációkon át.

Hozzátette: 2010 óta a magyar kormány a fókuszát vidékre helyezi, aminek köszönhetően a foglalkoztatás nőtt, a vidéken élők életminősége javult. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere arról beszélt, hogy a falvakkal ellentétben a vármegyeszékhelyen kevésbé kedvezőek a tapasztalatok:

a programban részt vevő családok kiskertjeinek fele nincs művelve.

Kiemelte a programban részt vevő családok ellenőrzésének, utánkövetésének fontosságát, illetve támogatásukat a szocializációban már gyermekkortól. Velki Róbert, a Nógrád vármegyei Magyargéc független polgármestere arról számolt be, hogy a programban negyven hátrányos helyzetű családot támogatnak; vetőmagokat, virágmagot, palántát, gyümölcsfát adnak, illetve aki műveli a kertjét, annak előnevelt csirkét is. A programnak köszönhetően szépek a porták, a település - tette hozzá.

Baginé Gavaldik Lívia, Jászladány programkoordinátora szintén pozitív tapasztalatokról számolt be. Mint mondta, a programmal a "családi életteret" fejlesztik, ezáltal formálódik a családok életvitele, élethelyzete is.

Eredményeik vannak, jó példával szolgálnak, mintát adnak, és amikor a család élettere fejlődik, akkor az egész település fejlődik

- fűzte hozzá. Az eseményen többek mellett jelen volt Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Közgyűlés alelnöke, a rendezvényt moderálta Nagyné Varga Ilona, a Jász-Nagykun-Szolnok Megye Esély Szociális Közalapítványa igazgatója.

A kiemelt kép forrása: