A hosszúra nyúlt bevezető után sorolta fel a kormánydöntéseket a miniszter:
  • július elejétől árplafont vezetnek be a feldolgozóipar, raktározás-szállítás, szálláshely-szektor szereplőinek az áramárra, mivel a vállalatok többsége rögzített áras szerződést kötött. Ez a háború végéig lesz érvényben, amelynek értelmében a vállalatok 200 euró/megawatt áron kapnak majd áramot.
  • Augusztus elejétől lehetőség lesz hidegélelmet is vásárolni Szép-kártyával december végéig, a munkáltatók pedig jogosultságot kapnak arra, hogy 200 ezer forinttal megemeljék a kártyák keretét.
  • Megfelezik jövőre a gyógyszergyártók extraprofitadóját, amit még egyszer meg lehet majd felezni, ha a fennmaradó összeget kutatás-fejlesztésre vagy beruházásra költik.
  • Gulyás Gergely végül bejelentette azt is, hogy a kormány (csodák csodájára) elutasítja a "migránskvótát"

- összegezte a bejelentéseket beszámolójában a 444. Ezt követően vették kezdetét az újságírói kérdések. A státusztörvény várható elfogadásával kapcsolatban a kancelláriaminiszter kijelentette, hogy

nem számít tömeges felmondásra a tanárok körében.

Igaz, hozzátette, egyetlen tanár felmondásának sem örülnek, de megjegyezte azt is, hogy az elmúlt években inkább csökkent a gyermeklétszám, mint a tanároké. A tiltakozásokról a tárcavezető úgy vélekedett, hogy abban főleg nem is tanárok vesznek részt, hanem a média egy része, önjelölt népszónokok és pár diák.

A tanárok csendes többsége szerint az új szabályozás korrekt lett.

Gulyás Gergely leszögezte azt is, hogy összességében nincs tanárhiány Magyarországon, igaz, vannak területek (akár földrajzilag, akár tantárgyat tekintve), ahol nincs elegendő tanár. A várható elfogadásról a miniszter azt nyilatkozta, hogy mivel az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka július 7-éig tart, ezért várhatóan addig lesz róla szavazás. Majd kritizálta a média által emlegetett elnevezését a törvénynek, mert úgy egy másik jogszabályt hívtak 2001-ben.

A 444 a szabadon engedett embercsempészekről kérdezte a minisztert, hogy nincs-e ellentmondás a "migránskvóta" elutasítása és a kormány ezen intézkedése között. Gulyás Gergely úgy válaszolt, hogy

az ország egyszerűen jobban jár, ha nem fizetjük a börtönben tartásuk költségeit.

Különben még a végén nekik kellett volna kártérítést kapniuk a túlzsúfoltság miatt. Az uniós pénzekről is faggatták a kancelláriaminisztert, aki azt nyilatkozta, hogy a labda Brüsszel térfelén pattog, hiszen Magyarország teljesítette a kívánt feltételeket. Meglátása szerint politikai döntés kérdése, hogy

a nekünk járó forrásokat mikor kegyeskedik a Bizottság folyósítani,

amelyhez szerinte a Bizottságnak kellene összeszednie a bátorságát. Visszatérve a státusztörvényre, és arra, hogy 18 órán át vitáztak róla a parlamentben, Gulyás kijelentette, hogy szerinte az ellenzéki politikusok nem ismerik a törvénytervezetet, aki esetleg mégis, az is csak a kivételeket emelte ki a szövegből. Majd leszögezte azt is, hogy rengeteg pénzt szán a kormány 2030-ig a tanárok béremelésére, amelynek csak 13 százaléka érkezne az EU-ból.

A kancelláriaminiszter az újságírói kérdésekre válaszolva elmondta azt is, hogy a következő kormányülésen döntenek majd az árstopok esetleges meghosszabbításáról.

Továbbá többek között Gulyás Gergely kijelentette azt is, hogy Orbán kijevi utazása egyelőre nincs tervben, míg az izraeli magyar nagykövetség esetleges Jeruzsálembe költöztetéséről pedig azt mondta, hogy arról szintén a miniszterelnök hivatott dönteni.

A kiemelt kép forrása: MTI / Soós Lajos