A hazánkban megjelenő egyedek egy része olykor nagyobb távolságokat is megtesz,

ahogy néhány éve a jeladózott „Iwo” nevű példány 2015. évi dokumentált kóborlása is mutatta. A Lengyel-Tátra területén jelölt példány közel egy évig nem tett meg nagyobb távolságokat eredeti élőhelyétől, később néhány hét leforgása alatt elérte hazánk területét, majd az országból visszafordulva egészen Ukrajnáig jutott.

A barna medvék többsége hosszabb-rövidebb idejű itt tartózkodásuk alatt viszonylag észrevétlenek maradnak.

Azonban az idei csapadékosabb tavasz során a felázott talajon már több helyen kerültek elő a hozzánk látogató példányok lábnyomai, illetve az éjjel-nappal működő kameracsapdák néhány alkalommal felvételeket is készítettek a megjelenő egyedekről. Az elmúlt évben egy érdekes változásnak lehettünk tanúi. Már tavaly októberben is jeleztük, hogy egy előző év májusától itt élő, kifejlett hím példány nagy valószínűséggel már áttelelhetett a Bükkben, és azóta is itt tartózkodik. Ez a példány jellegzetes színezettsége alapján egyértelműen azonosítható. Rendszeresen megfigyelhető, jellemzően kelet-nyugati irányban járja a Bükk területét - ismertette közleményében a park.

A hazai erdőkben kialakuló vágásterek növényzete, és a még idősebb erdők makktermése bőséges táplálékforrást kínál a mindenevő medvéknek.

A faj megjelenéséhez valószínűleg hozzájárul az is, hogy a mára jelentősen megcsappant vaddisznóállomány nem fogyasztja el a rendelkezésre álló táplálékmennyiséget,

amely a medve számára vonzó, terített asztalt kínál. Néhány évvel ezelőtt már azonosított felnőtt nőstény példány is megfordult működési területünkön.

A nagyragadozók jelenléte önmagában nem vezet konfliktushelyzetek kialakulásához.

A Bükk területén élő hím medve olykor a legelő szarvasmarháktól ötven méterre táplálkozik, ahol a legelő állatállomány védelmét részben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által átadott villanypásztor segíti. Felhívtuk a területen gazdálkodók figyelmét a medve jelenlétére, és az esetleges veszélyes helyzetek kialakulásának megelőzési módjaira - emlékeztetettek közleményükben.

A gazdálkodók szempontjából is jelentkező probléma forrása lehet a barnamedvék akár akaratlan etetése

– pl. hulladéktárolókhoz való hozzáférés, vagy az erdőbe takarmányozási céllal kihordott mezőgazdasági termények, különösen az emberi fogyasztásra már alkalmatlan élelmiszerek kijuttatása –, hiszen a táplálék csábítása mérsékelheti a medvék természetes, embertől való félelmét. Az „etetés” rendszeressége a tapasztalatok szerint a szomszédos, illetve környező országokban (pl. Szlovákia, Románia, Szlovénia, Lengyelország) is jellemző, s ez nemkívánatos konfliktusláncolatok kialakulását okozhatja. Ezért kérünk minden társadalmi csoportot a felelős gazdálkodói magatartás betartására - zárták nyilatkozatukat. A közlemény végén részletezték azt is, miként helyes cselekedni, ha egy medvét sejtünk közeledni.

A kiemelt kép illusztráció, forrása: unsplash.com