Külön érdekesség, hogy az adatokat az NKFI projektben alapvetően városi vizsgálatokhoz használtuk, azonban közben felismertük, hogy az évek óta elérhető modelleredmények, erre a régióra még nem jelentek meg közérthető, térképes formában. A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be. Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén

– mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense a szegedi egyetem szegedi egyetem weboldalának. A cikk szerzői, a tanszékvezető, Gál Tamás mellett, Skarbit Nóra tudományos munkatárs és Unger János, egyetemi tanár voltak.

A tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük. Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:

  • A trópusi éjszakák (olyan napok, amikor a minimum hőmérséklet nagyobb, mint 20°C) száma 3-4 szerese lehet a jelenleginek.
  • A forró napok (olyan napok, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 30°C) száma megduplázódhat.
  • A fűtési energiaigény 20-40%-kal csökkenhet.
  • A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
  • Aheves csapadékos napok száma 20-40%-kal növekedhet.
  • Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Gál Tamás hozzátette: a kibocsájtás csökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések (2050-re nettó zéró kibocsájtás), valamint a nemzetközi klímaegyezmények, mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk.

Fotó: illusztráció, pixabay.com