Duplájára emelkedik az apanapok száma, az érintettek a gyermekük születése után tíz munkanappal rendelkezhetnek.

Az apasági szabadságot az apa kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A döntést 136 igen szavazattal, 27 nem szavazat és 30 tartózkodó voks mellett hozta meg az Országgyűlés.

A gyermek hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság is megilleti a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója.

A gyermek nyolcéves koráig a szülők kérhetik a távmunkában vagy részmunkaidőben történő foglalkoztatásukat is. Éjszakai munkára az édesanyákat, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőket - a gyermek hároméves korától tízéves koráig - csak írásbeli hozzájárulásukkal oszthatja be a munkáltató.

A jövőben az a munkavállaló, akinek hozzátartozója vagy a vele egy háztartásban élő gondozásra szorul, öt munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.

Bővülnek a felmondási tilalom alá tartozó esetek is:

a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság, a szülői szabadság és a gondozói munkaidő-kedvezmény tartama alatt.

A munkaadónak a jövőben részletesebb tájékoztatást kell adnia például a foglalkoztatás feltételeiről. Ha valakit egy évnél nem hosszabb időre foglalkoztatnak, a próbaidőt a szerződés idejével arányosan kell meghatározni, ismételt próbaidő pedig nem köthető ki.

Változnak a munkaidő-beosztással kapcsolatos szabályok is: a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg. A munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabályok alapján kötelező képzéseket, aminek bele kell számítania a munkaidőbe, vagy arra akár munkaidőben is sor kerülhet.

Új fogalom: „munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan” 

Ezzel megkönnyíti a munkaadóknak az érintett munkavállaló elküldését.

Ez leginkább a

fizikai dolgozókat érintheti hátrányosan, náluk fordulhat elő gyakrabban, hogy tartós egészségkárosodás miatt nem képesek korábbi pozíciójukban dolgozni. A módosítás után a munkakör ellátásra egészségügyi okból alkalmatlan személy úgy maradhat a cégnél, hogy nem keresnek neki másik munkakört, de nem is rúgják ki, hanem egyszerűen nem dolgozik és így nem jár neki munkabér.

Persze, a munkavállaló ez esetben valószínűleg inkább magától fog felmondani, ezzel megspórolva munkáltatójának a végkielégítést. 

Az eddigi szabályozás szerint a dolgozók évi hét szabadnapot bármikor kivehettek, ha ahhoz a munkáltató nem járult akár hozzá. Ez most változott:  

„kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén”

megtagadhatja még ennek a hét napnak a kivételét is a dolgozó által kért időpontban.

Fotó: MTI/Kovács Attila