A 435 tagú Képviselőházban legkevesebb 218 mandátum szükségeltetik a többséghez, mely – feltételezve, hogy egységesen felsorakoznak egy jelölt mögött – biztosíthatja egy általuk támogatott személy képviselőházi elnökké választását. A Képviselőház elnöke jelenleg a Demokrata Párt színeiben politizáló, rendkívül befolyásos veterán politikus, a 82 esztendős Nancy Pelosi. Amennyiben a várakozásoknak megfelelően a demokraták elveszítik képviselőházi többségüket, a ház republikánus elnököt választ majd a helyére januárban.

A Képviselőház tagjait kétévente választják. Az alsóház az a része a szövetségi kormányzatnak, mely legközelebb áll az emberekhez. Tagjainak kétévenkénti újraválasztása közvetlenebb és gyakoribb kontrollt biztosít a szavazók számára a kormányzati politika irányvonala tekintetében.

Általánosságban elmondható, hogy a félidős választások során rendre az ellenzékben lévő párt kerül többségbe a Képviselőházban.

A Szenátusnak, az amerikai Kongresszus felsőházának csak mintegy harmadát választják újra a félidős választás alkalmával – a 100 szenátorból 35-öt. A szenátorokat ugyanis 6 évre választják, miközben szövetségi választásokra kétévente kerül sor. Ennek megfelelően minden egyes szövetségi választás során a szenátusi helyek közel harmada újul meg.

A Demokrata Párt kongresszusi többsége jelenleg borotvaélen táncol. A Szenátusban a demokraták és a republikánusok mostanáig egyaránt 50-50 mandátummal rendelkeztek, Kamala Harris alelnök voksa döntött szavazategyenlőség esetén a szenátusi szavazások során a demokraták javára. Kérdéses, hogy nem kerülnek-e kisebbségbe a demokraták a mai választást követően a felsőházban. A Képviselőházi demokratatöbbség is vékony volt mostanáig, ez a többség várhatóan nem marad fenn Joe Biden elnökségének második felére.

Az elnök és adminisztrációja abban bízik, a felsőházi többségét meg tudja őrizni a Demokrata Párt.

Amennyiben mindkét házban többségbe kerülne a Republikánus Párt, az jelentősen megköthetné az elnök kezét a következő két év kormányzása során, elsősorban a belpolitikai kérdések vonatkozásában.

Ha a két kamara egyike, vagy mindkettő republikánus többségű lesz a jövőben, az komoly politikai ellentétet szülhet az elnök és a törvényhozás között, mely számottevően lassíthatja a törvényhozás munkáját a jövőben. A törvényjavaslatok törvényként való hatályba lépéséhez azok a Kongresszus mindkét háza általi elfogadását követően az elnök jóváhagyása is szükséges. Ebből következően a republikánusok sem tudnak mélyreható változásokat keresztül vinni még abban az esetben sem, ha mindkét házban többséget szereznek a mai napon.

A Demokrata Párt és a Republikánus Párt között számos belpolitikai kérdésben (abortusz megítélése, fegyvertartás, migráció kérdésköre, egészségügy, stb.) igen éles a választóvonal, így számottevő változások nem várhatóak a következő két év során, Joe Biden elnöki mandátumának lejártáig.

A külpolitika tekintetében ugyanakkor koránt sincs ekkora megosztottság a két politikai erő között. Számos kérdésben (Oroszország-politika, Ukrajna támogatása, Kína feltartóztatása, európai és távol-keleti szövetséges államok védelme) egyetértenek a demokraták és a republikánusok, így az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalában nem várható lényegi változás, bármilyen eredménnyel is záruljon a mai választás.

Fotó: illusztráció, pexels