- mondta Nagy Márton az InfoRádió Aréna műsorában. A jövőt tekintve azzal számol, hogy az eurózóna 75-80 százalékban recesszió lehet. Németország és Olaszország szinte biztosan, ez hazánkat is érinteni fogja, "leül" hazánk is. A gáz és az áram ára - ha sokkal magasabban is, de - stabilizálódott - mondta. „Ez talán már középtávú érték, ehhez tud már igazodni a piac” – említette, de gyorsan hozzátette, ne felejtsük, az árakat a háború és a szankciós csomagok is mozgatják. Az EU kilencedik, atomenergiával kapcsolatos tervezett csomagjával kapcsolatban a véleménye: „megint tüdőn lövi magát Európa”. Hangsúlyozta, ha nincs atom, akkor a gáz ára újra felfelé indul.
A tervezett ársapkával szemben Nagy Márton megjegyezte,
„A gáz oldalról én nem látok problémát, az áramban pedig alacsonyabb az import aránya, az áramtól sem félek. Magyarország energiaellátása biztosított, az a kérdés, hogy a vállalkozói szektor fel van-e készülve ezekre az árakra” – fejtette ki.
Nagy Márton a harmadik negyedéves növekedést 4 százalék körülinek prognosztizálta, az évest pedig 4,5 százalékra. Jövőre 1 százalékos növekedés várható. Ennek fő oka, hogy a vállalatok nem tudják áthárítani a magasabb energiaárakat, kamatokat, bérköltségeket, emiatt vissza kell venni a termelést, és a lakosságnál is lesz fogyasztásbeli visszaesés. „A recessziót el kell kerülni Magyarországon, az egész kormány ezen dolgozik” – jelentette ki.
„Nemcsak védekezni kell, hanem támadni is: elérni, hogy a beruházási ráta 25 százalék felett maradjon. Ehhez biztosítani kell a forrásokat a gazdaság motorjához – ezért nyomjuk a piaci beruházásokat, az energiaigényes szektorainkat pedig védjük.”
A lakossági árstopok pedig egyelőre maradnak. Jövőjüket az infláció határozza meg, ami év végére a 25 százalékot is el fogja érni. Ennek kordában tartásában segítségként értékeli az árstopok szerepét, amelyek hamarosan újabb elemekkel bővülnek - erről a napokban dönt a kormány. Kiemelte,
„Ne legyen recesszió, csökkenjen az infláció, és egyensúlyban maradjon a folyó fizetési mérleg” – ezeket a célokat tűzte maga elé Nagy Márton. Majd hozzátette, hogy a 2023-as költségvetést decemberben felül kell vizsgálni. A kormány semmilyen bértárgyalásba nem akar belefolyni, most mindenkinekegyedi döntést kell ebben hoznia.
A Magyar Postát ért kritikákat megérti, de meg kell érteni, a cég jelentős veszteséget termel, emiatt kényszerültek a bezárásokra. De hozzátette, csakis alacsony ügyfélszámú postákat érint a döntés, ráadásul egy részük csakis téli időszakra értendő, tavasszal újra ki fognak nyitni.
Balczó Barnát, a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatójáról elmondta: „Tehetséges menedzser, sokat várok tőle, hogy ezeket az átmeneteket végigvigye”.
MTI/Bruzák Noémi