Az új vagyonnyilatkozati törvény nagy vívmánya, hogy a magántőkealapi részesedést is tartalmaznia kell, kihagyható viszont a dokumentumokból az ingatlan, ahol az érintett politikus és családtagja életvitelszerűen lakik. Kiskapuk tehát így is maradnak a rendszerben.
A hvg.hu cikkében arra emlékeztetett, hogy a Magyar Közlönyben október 26-án jelent meg a vagyonnyilatkozat-törvény újabb módosítása, melyet rohamtempóban szavaztak meg az Országgyűlés kormánypárti képviselői. Mint ismeretes, ez egyike annak a 17 vállalásnak, amelyeket a kormány tett, hogy megérkezzenek végre a régóta várt uniós pénzek.
A lap szerint
Az Országgyűlés először idén júliusban szavazott, akkor úgy döntöttek, hogy a képviselőknek a jövőben az Európai Parlament szabályai szerint kell nyilatkozniuk a vagyoni helyzetükről. Ez alapján nem kellett volna beírniuk a vagyonnyilatkozatukba ingatlanjaikat, autóikat, egyéb ingóságukat, valamint megtakarításaikat, hiteleiket és tartozásaikat sem.
Hamar kiderült, hogy
Így amikor újra előkerült a kérdés a jogállamisági eljárásban, a magyaroknak vállalniuk kellett, hogy szigorítanak és ismét módosítanak a szabályokon, ha meg akarják kapni az uniós pénzeket.
A hvg.hu összegzése szerint
Mindegy, hol lakik a honatya
Az új törvény szerint például a parlamenti képviselőknek – és még számos intézmény vezetőinek – jövőre már nem kell feltüntetniük azt a lakóingatlant, amelyben ők és családtagjai laknak.
Vagyis
Az ugyanakkor a szöveg szerint egyelőre nem világos – mutatott rá cikkében a hvg.hu – , hogy a módosító alapján azokról az ingatlanokról sem kell-e majd nyilatkozni, ahol a kitöltő nem, csak családtagja lakik – vagy pedig csak a közösen lakott ingatlanokat rejthetik el a nyilvánosság elől.
Változás az is, hogy 2023-tól az azonos járásban és művelési ágban található mezőgazdasági területeket – például termőföldeket, erdőket – elég összesítve feltüntetni.
Csak eddig bújtathatták a vagyont?
A lap cikk szerint azonban úgy tűnik, hogy az új törvénybe néhány olyan új elem is bekerült, aminek már kevésbé fognak örülni a képviselők, már persze akkor, ha eddig bújtatott vagyonnal is rendelkeztek.
Az utóbbi időben Magyarországon egyre többen cserélik magántőkalapokra az offshore cégeiket. Ezek leghasznosabb tulajdonsága ugyanis a milliárdos üzletemberek szemszögéből az, hogy lehetővé teszik a tényleges birtokos kilétének eltitkolását.
Az alap zárt – azaz nyilvánosan nem toborozhat befektetőket – akkor ráadásul a teljes befektetői kör rejtve marad a nyilvánosság elől. Az alapok nem kötelesek közzétenni befektetőik nevét, és semmilyen nyilvántartás nem létezik, amiből ez elérhető lenne.
Az új szabályozás előírja, hogy a politikusok nyilvánosságra kell hozzák, ha bármelyik magántőkealapban rendelkeznek részesedéssel.
A dokumentum szerint ráadásul a politikusoknak a jövőben nemcsak a magántőkealapban, hanem a biztosításban való részesedést is fel kell tüntetniük. Ez utóbbi szintén nem elhanyagolható tény, a biztosítás ugyanis meglehetősen jövedelmező forrás.
A hvg.hu cikke szerint az ugyan
A gazdasági érdekeltségekről szóló részbe bekerült a „bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló vagyonrendelői, vagyonkezelői, illetve kedvezményezetti jogállása”. Ezen kívül az aláírónak fel kell sorolnia, ha bármely olyan gazdasági társaságban érdekeltségei vannak, amellyel befolyást gyakorolhat a közpolitikára – márpedig ez utóbbit lefedik a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok.
Egyetlen pont sem került be az új törvénybe a jogvédők javaslataiból
Ami a magántőkealapokat, vagy éppen a gazdasági érdekeltségeket illeti, ezeket előrelépésnek tartja Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója is. Kiemelte ugyanakkor, hogy az új törvény így sem tartalmaz egyetlen pontot sem a TI korábbi javaslataiból.
A „vagyonnyilatkozati minimumban” a szükséges változtatások közé sorolják például az elektronikus kitöltést, és a valódi büntetést, vagyis azt, hogy a Büntető Törvénykönyvben önálló bűncselekményként szerepeljen a vagyonnyilatkozattételi kötelezettség megsértése.
Ligeti a hvg.hu-nak azt is fájdalmas elmaradásnak nevezte, hogy például
– mondta.
A lap cikke szerint ez utóbbi a Fidesz kommunikációjából is egyértelmű, ráadásul arra is hivatkozhatnak, hogy sok más európai tagállamban még ennél is rosszabb a vagyonnyilatkozati rendszer – és ide lehet számítani az Európai Parlamentét is.
Répássy Róbert államtitkár a törvény parlamenti vitájában is úgy fogalmazott, hogy „már nagyjából a falig elmentek ebben a kérdésben”, és ha az Európai unió ennél is többet vár el Magyarországtól, azt már nem kell teljesíteniük.
A hvg.hu azonban arról írt, hogy
Illusztrációs fotó: MTI/Szigetváry Zsolt