A világ függősége a fosszilis energiáktól nemcsak szélsőséges időjárást idéz elő, hanem kimutathatóan hozzájárul többmillió ember halálához is

– hívták fel a figyelmet orvosok egy új tanulmányban, amely a Lancet című neves orvosi szaklapban jelent meg szerdán.

A szén, a kőolaj, a földgáz és a biomassza égetése világszerte olyan mértékű légszennyezést okoz, amely évente 1,2 millió ember halálához vezet

– állapították meg a Lancet Countdown elnevezésű nemzetközi együttműködés legújabb éves jelentésében, amit a hvg.hu szemlézett.

A Lancet Countdown vizsgálatát a University College London vezeti, a projektben minden évben 99 szakértő vesz részt a világ minden tájáról, 51 különböző intézet – köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – képviseletében.

Marina Romanello, a University College London egészségügyi és klímakutatója, a Lancet Countdown vezetője úgy fogalmazott, hogy

egészségünk ki van szolgáltatva a fosszilis energiáknak.

A hvg.hu arról írt, hogy a kutató szerint állandósult a világ függősége a fosszilis erőforrásoktól, ami nemcsak súlyosbítja az éghajlatváltozás káros egészségügyi hatásait, hanem pillanatnyilag már összefonódik más, folyamatban lévő globális válságokkal is, például a koronavírus-világjárvánnyal, az inflációval és az ukrajnai háború okozta energia- és élelmiszerválsággal.

A klímaváltozás egészségügyi hatásait vizsgáló Lancet Countdown projektben részt vevő tudósok 43 olyan egészségügyi indikátort határoztak meg, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás megbetegíti és legyengíti az embereket.

Idén új tényezőként vizsgálták meg az éhínség kérdését: a jelentésben arra a megállapításra jutottak, hogy

2020-ban – az 1981 és 2010 közötti időszakhoz képest – 98 millióval több embert sújtott éhínség a klímaváltozás okozta szélsőséges hőség következtében.

A kutatók 103 ország vizsgálata alapján azt látták, hogy a népesség 26,4 százaléka tapasztalt bizonytalanságot az élelmiszerellátásban.

A klímaváltozás hatásai nélkül ez az arány csak 22,7 százalék lett volna

– mutatott rá Marina Romanello.

Anthony Costello gyermekorvos, a Lancet Countdown társelnöke kiemelte, hogy az élelmiszerellátás bizonytalansága természetesen nem írható kizárólag az éghajlatváltozás számlájára, de az okok komplex hálózatában ez nagyon jelentős tényező, amelynek a hatása az idővel csak súlyosbodni fog.

A hvg.hu által szemlézett jelentésből kiderül, hogy

a 2017 és 2021 közötti adatokat vizsgálva 68 százalékkal emelkedett a hőség okozta halálozások száma a 2000 és 2004 közötti időszakhoz képest. Ugyanebben a viszonylatban 61 százalékkal nőtt az erdőtüzek kockázata.

Renee Salas, a Harvard Egyetem professzora és a jelentés társszerzője elmondta, kimutatható, hogy az autók üzemanyagának és a villamos erőműveket tápláló szénnek az elégetése következtében egyre gyakoribb az asztma és a szívbetegség a gyerekek körében.

Ha felírunk egy inhalációs eszközt, az nem fogja megszüntetni az asztma kiváltó okát egy autópálya mellett élő kisfiú esetében

– hívta fel a figyelmet a hvg.hu beszámolója szerint az orvos, aki rámutatott arra is, hogy

„temérdek tudományos bizonyítékon” alapul az a megállapítás, hogy a légszennyezés évente 1,2 millió halálesetet okoz.

Illusztrációs fotó: Pixabay