Az Európai Bizottság ismeri a magyar nemzeti konzultációt és látták az ezt kísérő plakátkampány képét is. Dana Spinant, a testület szóvivője szerint „nem helyénvaló” a szankciókkal kapcsolatban bombákat mutogatni, mert

a büntetőintézkedéseknek éppen az a célja, hogy megállítsák azt, hogy Oroszország bombázza Ukrajnát.

Hozzátette:

a magyar kormány részese valamennyi uniós szankciós döntésnek.

A szóvivő leszögezte, hogy az energiaválság oka Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja és azt, hogy Putyin még a háború előtt manipulálta az energiapiacokat, most pedig zsarolni próbálja az EU-t.

Adatokkal cáfolták azt is, hogy a szankciók többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Míg az uniós GDP még mindig nő, az orosz idén várhatóan 11 százalékkal csökken, az EU-s inflációs átlagnak éppen a duplája, 22 százalékos az orosz pénzromlás, bár ezen a téren Magyarország erősen megközelíti az oroszokat. Ellátási gondokkal küszködnek a fejlett technológiákat igénylő orosz ágazatok, mivel ezen a téren az EU-tól 45, az USÁ-tól pedig 21 százalékban függenek, a mobilizálható kínai beszállítók aránya csak 11 százalék. És mivel az EU már embargó alá helyezte az orosz szénbehozatalt, a termelés 97 százalékkal esett vissza az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest.

A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, a II. kerületi Pasaréti úton 2022. október 19-én. A "brüsszeli szankciókról" szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről. MTI/Koszticsák Szilárd