Az eredetileg Dél-Amerikában honos rágcsálót a 19. század végén telepítették Európába. A mocsári hódnak is nevezett nutria ma már Európa mérsékelt éghajlatú részén széles körben elterjedt. Hazánkba nagy valószínűséggel a szomszédos országok felől terjeszkedő, tenyészetekből szökött példányok utódai jutottak el. Elsősorban Szlovákia és Ausztria felől, a Duna és mellékágai mentén terjeszkedik, ugyanakkor Szlovénia és Horvátország irányából is megfigyelhető inváziója.
Mostanra a nutria sikeresen szaporodik, önfenntartó populációja alakult ki a területen. Ez aggodalomra adhat okot, mivel a nutria szapora rágcsáló, megfelelő körülmények között évente két alkalommal 2-9 kölyköt hozhat világra.
A megtelepedett nutriák gazdasági kárt a vízfolyások töltésébe ásott üregekkel és a szántóföldi növények fogyasztásával okozhatnak, emellett az őshonos fajok számára is veszélyt jelentenek, hiszen nagy területen képesek kipusztítani a nádast és más vízi növényzetet.
Mivel az Európai Unión belül a hazai természetvédelem számára is fontos az inváziós fajok, így a nutria elleni védekezés, ezért a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vadkamerákat helyezett ki a térségben, hogy pontosabb képet kapjanak a nutria terjedéséről, jelenlegi előfordulásáról, természetben való alkalmazkodásáról. A vadkamerás felmérés eredményei jó kiindulási alapot jelenthetnek az állomány visszaszorítását célzó beavatkozások tervezéséhez.
A vadkamerás felmérés során egyébként 38 állatfaj jelenlétét sikerült kimutatni a térségben, így például fekete gólya és darázsölyv is megfordult errefelé.
Szerkesztőségünk pedig egy saját felvételt is kapott Erdélyi Balázs felhasználónktól Mosonmagyaróvárról, ahol a Malom-ági Lajta partján figyelt meg egy családot tavasszal, de beszámolója szerint rendszeresen megtalálhatóak ott felnőtt és növendék egyedek is - írta meg az Időkép.