Eltörölték az USA-ban az abortuszhoz való alkotmányos jogot. Lengyelországban pár hónapja meghalt egy nő, mert az abortusztörvény miatt, az életmentő műtétet nem végeztek el rajta. Nem ő volt az első áldozata a rendszernek, három kisgyereke nő fel anya nélkül.

Málta: 16 hetes terhesen elvetélt egy amerikai turista, az életmentő műtétet szintén a törvényekre hivatkozva megtagadták. Tüntetések világszerte, hangos és néma kiáltások, ezeken a nőkön azonban már nem segít senki…

A nő a család motorja, a tűzhely őrzője. A nő, akitől elvárják a megfelelő védekezést. Akitől elvárják, hogy igyekezzen épségben kihordani, majd megszülni a gyermekét. A nő, az anya, akitől elvárják azt is, hogy majdan ezt a gyereket tartsa életben, és felelősségteljesen nevelje fel. Párban, egyedül, de tegye meg, hiszen ő az anya. És hihetetlen módon, 2022-ben vannak olyan részei a világnak, ahol nem arra törekednek, hogy ezek a nők biztonságosan dönthessenek arról, hogy egy életen át vállalják e ezt a felelősséget. Döntéshozók kényelmes székekben ülve olyan helyzetbe taszítják őket, ami gyakran az életükbe kerül. Még akkor is, ha egy terhesség létrejötte nem mindig döntés kérdése a nő részéről.

Magyarországon még mindig megvan a joguk a nőknek, hogy önállóan döntsenek a saját testükről, ami ebben a megfogalmazásban is egy igen vitatott, kényes társadalmi kérdés. Hiszen sokak szerint, itt már egy másik ember életéről döntenek. A terhesség alapból a 12. hétig szakítható meg, de kivételes esetekben ez kitolódhat. A terhességmegszakítás első lépéseként a családvédelem szolgáltot kell felkeresni. Ennek az első találkozónak a nem titkolt célja az, hogy a nő megtartsa a gyermeket. Ha azonban biztos az elhatározásában, legelőbb 3 nap múlva ezt a szándékát megerősítheti. A terhességmegszakítás normál esetben pénzbe kerül, ám vannak helyzetek (kiskorú, nemi erőszak áldozata, korlátozottan cselekvőképes ) amikor ezt díjmentesen végzik el.

Az abortusz mind a mai napig egy tabunak számító téma. Egy szégyellnivaló cselekedet, a megesett lány, nő esete, aki felett lehet ítélkezni. Az abortuszon átesett nők beszámolója szerint, már a legtöbb esetben a családvédelmisekkel való találkozás sem olyan, amit egy fokozott lelki megterhelésben várna az ember. Empátia, kedvesség hiányáról számolnak be tömegesen. Sajnos ez a procedúra akkor sem elkerülhető, ha valaki úgy dönt, hogy magán klinikán végezteti el a beavatkozást ezzel enyhítve a kiszolgáltatott helyzetet, aminek viszont igen borsos ára van. Jellemzően 250 ezer forinttól, 4-500 ezer forintig terjed az áruk.

Talán nem meglepő, de akinek van pénze, az külföldön is sokkal egyszerűbben megoldja a terhességmegszakítás kérdését. Sajnos egész iparágak épülnek már az abortuszturizmusra például a Lengyelek esetében. Ám akiknek nincs – avagy nincs annyi pénze -, képesek kétes eredetű műtéteket is bevállalni, kétes helyeken, kétes orvosokkal, akár az életük veszélyeztetésének árán is, mindez olyan törvények miatt, ami a legkevésbé sem az ő érdekeiket szolgálja.

Felelőtlen. Harsogják sokan a „megesett” nőkre, ám vajon arról a felelőtlenségről mikor harsogunk ilyen hangosan, hogy nincs megfelelő szexuális felvilágosítás sem az iskolákban, sem otthon? Mikor harsogunk hangosan a Tb támogatott nőgyógyászatokról, ahol várólisták vannak, és egy fiatal lány számára a legtöbb esetben kellemetlen, kényelmetlen a légkör, mellőzve minden zártásgot, ám a privát orvosok sokak számára a megfizethetetlen kategóriába kezdtek átmenni. ( Éves rákszűrés magán úton például elérte a 25- 30.000 forintot is ) 

Mikor harsogunk hangosan a fogamzásgátlók borsos áráról? Mikor harsogunk hangosan, hogy a védekezés nem csak és kizárólag a nők feladata?

És mikor harsogunk hangosan lehetőségekről?

Hiszen az abortuszon túl, örökbeadás is létezik a világon, ám ez szociálisan még annyira sincs támogatva, mint az abortusz kérdése. A legtöbb ember úgy csinál, mintha ez nem is létezne, amit titkolni, rejtegetni kell, ezer lakattal őrizve a titkot, hiszen képzeljük csak el! Ha egy nő, úgy dönt, örökbe adja a gyermekét, milyen segítséget kapna? Például a munkáltatótól? Milyen szociális háló védené a jogait, az érdekeit? És akkor segítségre szoruló lélekről már ne is beszéljünk…

Mi nők, nagyon várjuk, hogy a kényelmes székben ülő döntéshozók – többségében férfiak -, döntsenek ilyen egyszerűséggel arról, hogy kötelező felvilágosítást vezetnek be az oktatási intézményekben, és az elmaradott térségekben. Nagyon várjuk azt is, hogy támogassák a fogamzásgátlók megvásárlását. Nőként, anyaként, azt is nagyon szeretnénk, hogy a terhességi rendellenességek kiszűrése díjmentes legyen, és mindenkinek alanyi jogon járjon. Vajon többe kerülne, mint egy halmozottan beteg gyermek egész életben való támogatása?

És azt is nagyon várjuk, hogy az abortusz akadályozása mellett, pozitív kampányok induljanak az örökbefogadás mellett, ezzel eltörölve a bevésődött sztereotípiákat, és ezzel hozzásegítve babát és családot, hogy egymásra találjanak.