A magyar háztartások megtakarítási és hitelfelvételi szokásai
Az infláció hatására a magyar háztartások többsége takarékoskodik, és a megtakarítások visszaépítésére törekszik, miközben a hitelfelvételi hajlandóság csökken. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérései alapján a lakosság jelentős része állampapírba fektet, és a kamatjövedelmeket ismételten ilyen befektetésekbe kívánja forgatni.
Az elmúlt évek inflációs sokkja után a magyar háztartások jelentős része még mindig a pénzügyi reálvagyonának helyreállítására törekszik, és a megtakarítások növelésére koncentrál. Az MNB felmérése szerint a megtakarítást tervezők aránya magas szinten áll, és ez a tendencia a reálbérek emelkedésével összefüggésben áll. Különösen a magasabb jövedelmű rétegek körében tapasztalható a megtakarítási hajlandóság növekedése, míg az 500-750 ezer forint közötti jövedelmi sávban csökkent a megtakarítási szándék.
A háztartások kétharmadának van pénzügyi megtakarítása, és ezen belül minden harmadik háztartás rendelkezik állampapírral. Az állampapír-tulajdonosok idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatjövedelemre számíthatnak, amelynek közel fele újra állampapírba kerülhet. A vagyonosabb háztartások körében magasabb az állampapírba fektetők aránya, míg a kisebb megtakarításokkal rendelkezők kevésbé aktívak ezen a területen.
A hitelfelvétel terén viszont csökkenő tendencia figyelhető meg. A hitelt tervezők aránya a korábbi 10 százalékról 4 százalék alá esett, de a ténylegesen felvett hitelek száma és összege növekedést mutat, különösen a lakáshitelek és a személyi kölcsönök terén. Júliusban minden eddiginél több személyi kölcsönt vettek fel, és a lakáshitelek új volumene is az eddigi rekordok közelébe érkezett, 136 milliárd forintnyi szerződés született, ami 2,7-szerese az egy évvel korábbinak. Az új lakáshitelek átlagos összege 19,0 millió forintra emelkedett, míg a személyi kölcsönöké 2,6 millió forint volt.
A háztartások pénzügyi helyzetével kapcsolatos aggodalmak is csökkenőben vannak, és a korábban pesszimista háztartások egy része már stagnálásra vagy enyhe javulásra számít. Az MNB rendszeres online felméréseket végez a háztartások anyagi helyzetének és megtakarítási terveinek értékelésére, amelyek alapján a fogyasztás fokozatos fordulatát várják a reálbérek emelkedésével. Az inflációs várakozások csökkenése és az érzékelt infláció mérséklődése mellett a háztartások kamatjövedelmei és megtakarítási szándékai jelentős hatással lehetnek a gazdaság alakulására.
A hitelállomány növekedése mellett a háztartási bankbetétek állománya júliusban kissé csökkent, ami várható volt a júniusi, vélhetően elsősorban az osztalékjövedelmeknek köszönhető kiugrás után. A tranzakciós illeték júliusban bejelentett emelésének hatása kisebb volt, a teljes háztartási betétállomány pedig évi 9,1%-os növekedést mutat a magas inflációval terhelt időszak visszaesése után. A lakossági betéteseket a bankok átlagosan 1,41%-ot fizettek egy lekötött lakossági betétre, az új szerződéseknél is csak 2,91% volt az átlagos forintkamatláb.
A vállalati hitelpiacot is megnéztük: néhány nagyvállalat devizahitel-törlesztése lehet az oka annak, hogy a nettó tranzakciók ezúttal negatívak voltak. Az új szerződéskötések azt mutatják, hogy visszatértek a változó kamatozású forinthitelek, elsősorban a nagyobb hitelösszegek esetében, feltehetően a nagyobb cégeknél. A lakossági hitelezés továbbra is sokkal jobban dübörög a vállalatinál, ezt mutatja, hogy a lakossági hitelállomány 6,5%-os éves emelkedése közben a vállalati mindössze 2,8%-kal került feljebb. A betétállományok esetében is magasabb a háztartási 9,1%-os éves dinamika a 7,5%-os vállalatinál.