Az uniós bírság és forrásvesztés körüli kormányzati intézkedések
Az Európai Bíróság által Magyarországra kiszabott pénzbüntetés és az uniós források elvesztésének kockázata miatt a kormány keresi a megoldást, hogy elkerülje a súlyos anyagi következményeket.
Az Európai Bíróság döntése értelmében Magyarországot 200 millió euró megfizetésére kötelezték, továbbá a késedelem minden egyes napjáért további 1 millió euró kifizetésére van kötelezve. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről.
A kormányrendelet előzményeként a bíróság megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jogot a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban úgy nyilatkozott, hogy azon gondolkodik, „hogyan oldjuk meg, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”. A kormány álláspontja szerint Magyarország hatékonyan védte az Európai Unió külső és schengeni határait, és ezzel biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését. Emellett a kormány szerint Brüsszel körülbelül 2 milliárd euróval tartozik Magyarországnak, mivel ennyit költött 2015 óta határvédelemre, amelyhez az Európai Unió nem járult hozzá érdemben.
A rendelet, amely Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával augusztus 30-tól hatályos, kimondja, hogy a hatáskörrel rendelkező döntéshozó mérlegelje a tényeket és jogi körülményeket, és ennek alapján döntsön a bírság teljesítésének módjáról és időpontjáról.
Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál. A magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek, és várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Az Európai Tanácsban a tagállamok által megszavazott döntésben meghatározták azt a 17 átláthatósággal és igazságüggyel kapcsolatos szupermérföldkövet, amelyek elvárnak: többek között a közgazdálkodás transzparens működését, korrupcióellenes intézkedéseket és igazságügyi reformokat. A Portfolio információi szerint 4 ügyben még mindig lépéseket követel a Bizottság a források kifizetéséhez, de az elmúlt hónapokban a tárgyalásokban érdemi előrelépés nem történt, a magyar kormány sem kezdeményezte még, hogy Brüsszelben vizsgálják felül a teljesüléseket.
Az Erasmus-ügyben sincs előrelépés nagyjából fél éve: 2022 decemberében az Európai Unió Tanács határozatával többek között az átláthatósággal és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok miatt kizárta az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvételből a modellváltott magyar egyetemeket és kutatóintézeteket. Az Európai Bizottság az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását kérte a fenntartó alapítványok tagjainak kiválasztásánál.
A következő hónapokban a magyar kormánynak rendeznie kell majd ezt a vitát is, hogy a magyar diákok minél hamarabb visszatérhessenek az Erasmus-, a kutatók pedig a Horizont-programokba. Korábban sokan számítottak arra, hogy a magyar soros EU-elnökség jó időszak lehet a kormány és az uniós intézményrendszer közötti feszültségek rendezésére, azonban Orbán Viktor békemissziója miatt a közeledésre egyelőre nem látszik sok esély.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence bejelentette, hogy Magyarország a határvédelemmel kapcsolatos költségekért 800 milliárd forint kártérítést követel, és ezt ütköztetnék a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kiszabott bírsággal. A kormány már többször jelezte, hogy nem hajlandó kifizetni az egyszeri 200 millió eurós (80 milliárd forintos), és a napi 1 milliós (395 millió forintos) bírságot, és most Rétvári Bence bejelentette, hogy a 2015-ös menekültválság kezdete óta a kormány szerint 800 milliárd forintot költöttek határvédelemre, és ennek megterítését várják Brüsszeltől. A kormány nemzetközi jogi szakemberek bevonásával kívánja érvényesíteni a határvédelemmel kapcsolatos költségek miatti igényeket az Európai Unió Bíróságán. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón azt is mondta, hogy „a határról egyenesen Brüsszelbe szállítják a migránsokat”, ha a bírságot behajtja az Európai Bizottság.