Kötelezővé válik a környezeti hatásvizsgálat az akkumulátorgyáraknál

Az Energiaügyi Minisztérium bejelentése szerint a jövőben minden újonnan létesülő akkumulátorgyár esetében kötelező lesz környezeti hatásvizsgálatot végezni. A kormányrendelet módosítása értelmében az akkumulátorok és részegységeik gyártása, valamint az akkumulátorhulladék kezelése is környezeti hatásvizsgálatköteles tevékenységnek minősül.

A kormányrendelet módosítása, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szól, a Magyar Közlönyben jelent meg, és a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. A módosítás alapján az akkumulátortípusok és részegységeik (katód, anód, elektrolit, szeparátor fólia) gyártása, valamint a hulladékainak előkezelése és hasznosítása is környezeti hatásvizsgálati eljárás alá esik.

A korábbi szabályozás csak előzetes vizsgálatköteles tevékenységnek minősítette az akkumulátorgyártást, amely során a környezetvédelmi hatóság döntött arról, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálati eljárásra. Az új szabályozás bevezetésével a környezetvédelmi hatósági engedélyezés egységesítésre kerül, ami a lítium-ion akkumulátorok megjelenése és terjedése miatt vált szükségessé.

Az Energiaügyi Minisztérium hangsúlyozza, hogy a biztonságos és szigorú feltételeknek megfelelő működtetés minden ipari létesítmény, így a zöldenergia előállításával és tárolásával foglalkozó vállalatok számára is elvárás. A rendelet módosításáról már korábban, júliusban is szó esett.

Az akkumulátorgyártás más vegyipari tevékenységekhez hasonlóan veszélyes üzem. A technológia elvileg rendelkezésre áll a gyárak biztonságos üzemeltetéséhez, de ehhez arra is szükség lenne, hogy a jogszabályok és hatóságok kellően szigorúak legyenek a cégekkel. Magyarországon azonban a tapasztalatok alapján inkább az volt a jellemző, hogy eltakarították az ágazat útjából a törvényeket. A friss rendelkezés ilyen értelemben egy lépés előre a komolyabb odafigyelés irányába.

Az utóbbi időben több esetben is sor került környezeti hatásvizsgálati eljárásra, például a gödi Samsung-gyár esetében, ahol megállapították, hogy a gyár kapacitásának jelentős csökkentésére lenne szükség, ha a kormányhivatal betartatná a környezethasználati engedély felfüggesztéséről szóló bírósági végzést.