Az EU informális külügyminiszteri találkozója Brüsszelben
Az Európai Unió külügyminisztereinek informális brüsszeli találkozója több fontos témát ölel fel, többek között a kelet-ukrajnai háborút, a Közel-Keleti válságot, a venezuelai helyzetet, valamint a magyar kormány bírálatát. A találkozó a Gymnich formátum szerint zajlik, amelyet a soros elnökség hagyományosan rendez meg, és ahol a párbeszéd őszintébb légkörben, segítők nélkül folyik.
A fő téma Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szemben, ahol Oroszország már több mint 14 000 drónt és közel 10 000 rakétát vetett be a háború során. A megbeszélések középpontjában áll, hogy az EU országai engedélyezzék-e a szállított fegyverek használatát orosz célpontok ellen. A balti államok fokozott segítséget támogatnak Ukrajna önvédelméhez. Litvánia külügyminisztere, Gabrielius Landsbergis bírálta Magyarországot, amiért az orosz érdekeket képviseli a tárgyalóteremben, és elszigetelt kormányként zavarja az EU konszenzusát.
Az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell, az orosz támadást Putyin narratívájának csapásának nevezte, és az EU már elutalta az 1,4 milliárd eurót a lefoglalt orosz vagyonból Ukrajnának. Borrell keresi a módját, hogy megkerülje a magyar kormány vétóját az Ukrajnának szánt támogatások kifizetésében. Az EU további témákat is tárgyal, például Venezueláról is.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a fegyverszállítások miatti eszkaláció veszélyére figyelmeztetett, de nem említette Oroszország felelősségét. Szijjártó az EU-t háborús uszítással vádolta, és ellenzi az Ukrajnának szánt további EU-s finanszírozást, mivel diszkriminálják a magyar vállalatokat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket, és nem képez ukrán katonákat. A találkozón szóba került az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása is, Szijjártó pedig kiemelte az orosz energiavásárlásokat. Szijjártó elutasította az aggodalmakat, amelyek Magyarország nemzeti kártyájának oroszok számára történő vízumkönnyítéseivel kapcsolatosak. Bírálta Borrell javaslatát az izraeli tisztségviselők elleni szankciókra, és reményét fejezte ki a Kallas új EU-s főképviselővel való jobb kapcsolatokra. Szijjártó a sajtótájékoztatón kritizálta az EU-t, a litván külügyminisztert és az EU külpolitikai vezetőjét, és kiállt Magyarország békés álláspontja mellett. Azt is állította, hogy az EU háborús mentalitást támogat, és bírálta a tagállamokat az orosz energiavásárlásokért. Szijjártó a nemzeti biztonsági aggályokat Ukrajnáról Magyarországra terelte át a találkozón.
Szijjártó a brüsszeli uniós ülés helyszínére és az Ukrajna ügyében tapasztalt reakciókra is panaszkodott. Kritizálta az Európai Békekeret kifizetéseinek blokkolását, és elutasította az ukrán kiképzőmisszióban való részvételt. A litván kollégája állításait vitatta az orosz olaj- és gázimportról, valamint az EU és Izrael közötti együttműködést érintő szankciókat. Törökországgal folytatott magas szintű egyeztetéseket is említette.
Szijjártó az EU ukrajnai konfliktussal kapcsolatos álláspontját "háború pszichózisának" nevezte, és "teljesen háborúpárti álláspontokat" képviselőnek ítélte Brüsszelt. Kijelentette, hogy a Külügyminiszterek Tanácsának brüsszeli ülésén részt vevő néhány résztvevő szerint a háború területi kiterjedése Ukrajnában nem jelent eszkalációs kockázatot, és a nyugati fegyverek bevezetése a békefenntartás eszköze. Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország nem járul hozzá az Európai Békekeret fegyverszállításokhoz szánt alapjaihoz, amíg a magyar vállalatokat diszkriminálják, és amíg azokat a döntéseket vissza nem vonják, amelyek Magyarország energiaellátásának biztonságát veszélyeztetik. Kifejezte Magyarország egyértelmű álláspontját, miszerint nem szállít fegyvereket Ukrajnának, és ellenezte az EU ukrán kiképzési missziójának kiterjesztését. Szijjártó bírálta Josep Borrell EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az izraeli miniszterek elleni szankciók javaslatáért, veszélyesnek és ésszerűtlennek nevezve azt, ami alááshatja az EU-Izrael együttműködést. Dicsérte Izrael megállapodását az Egészségügyi Világszervezettel a gázai poliovakcinációs program elindítására, és méltatta Izrael elkötelezettségét a Templom-hegyen és más szent helyeken a vallásszabadság fenntartása mellett. Szijjártó kritizálta az Egyesült Államok magyarországi nagykövetét, David Pressmant is, ellenzéki aktivistának és a magyar ellenzék vezető alakjának nevezve.
Szijjártó Péter szerint Magyarország nem támogatja további pénzek felszabadítását az Európai Békekeretből fegyverszállításra, amíg Ukrajna diszkriminálja a magyar cégeket és veszélyezteti az ország energiabiztonságát. Elítélte Ukrajna döntését, amely ellehetetleníti a magyar olajimportot, és kiemelte, hogy Magyarország jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna energiaellátásához. Folyamatos tárgyalások zajlanak az orosz szállítókkal és az ukrán rendszerüzemeltetővel a hosszú távú megoldások érdekében. Szijjártó arra is rámutatott, hogy a tagországok egy jelentős része "kerülőúton, titokban, álszent módon" továbbra is vásárol orosz energiahordozókat. A miniszter szóba hozta az orosz Lukoil kőolajtranzitjának ellehetetlenítését is, mint mondta, Ukrajna Magyarország és Szlovákia nemzetbiztonságát veszélyezteti a döntésével, az Európai Bizottság pedig semmit nem lépett az ügyben.