A kormány fellép a kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlata ellen
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) bejelentette, hogy intézkedéseket tesz a tisztességtelen áremeléseket alkalmazó kiskereskedelmi láncokkal szemben, és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közbelépését kéri. A minisztérium szerint a kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, amelyek ellen határozott lépéseket terveznek.
A kötelező akciózás rendszere, amelyet a kormány 2023. június 1-jén vezetett be a NGM javaslatára, jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és visszaszorításához. A kormányhivatalok szigorúan léptek fel a szabályok betartása érdekében: közel 3000 üzletet ellenőriztek, és mintegy 650 millió forint összegben szabtak ki bírságot.
A kormány az inflációs folyamatokat és a kapcsolódó intézkedés-rendszert folyamatosan felülvizsgálta, és 2024 júniusában megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ezért 2024. július 1-jétől kivezette az intézkedést. Azonban az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján egyértelművé vált, hogy a kivezetés után a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremeléseket hajtottak végre.
A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan közel 80 százalékkal, a gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal emelték. Egyes üzleteknél a lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is előfordult. A saját márkás termékek árait is átlagosan 30 százalékkal növelték.
A NGM fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, és megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók. Ennek eredményeképpen kezdeményezik a Gazdasági Versenyhivatal versenyjogi vizsgálatának megkezdését, és azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben.
A GVH-tól azt közölték, panaszeljárás keretében megvizsgálják az NGM által feltárt és jelzett árképzési gyakorlatot, az azt alátámasztó bizonyítékokat és megteszik a szükséges intézkedéseket. A GVH kiemelten fontosnak tartja a magyar családok védelmét, és elkötelezett abban, hogy a fogyasztóvédelem szakmai irányítását végző NGM-mel és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal szorosan együttműködve határozottan lépjen fel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben.
A minisztérium meglepődött a korábban hatóságilag korlátozott árú termékek drágulásán a hatósági árkorlátozás kivezetésével, és bár nem mondja meg, hogy pontosan hány forintért kellene árulni a lisztet, a mostani árakat „túlzónak” és „tisztességtelennek” ítéli. A fogyasztóvédelmi terület augusztus elsejétől a Nagy Márton vezette tárcához tartozik, aki nyilvánvalóan nagy híve a kézivezérelt árszabályozásnak. A minisztérium magatartása több okból is aggályos lehet, amennyiben a piacgazdaság és a jogállamiság határait feszegeti.
A jegybankár hátterű Nagy Márton egyébként az elmúlt évek összes ilyen intézkedését indította, az árstopoktól a kötelező akciózáson keresztül az üzemanyag-kereskedők vegzálásáig. Az intézkedések hatásosságát illetően kérdéses, hogy nem okoztak-e több kárt, mint hasznot, hiszen például az üzemanyagok árstopját végül azért kellett kivezetni, mert az ellátás összeomlása fenyegetett.
A kötelező bolti akciók kifutásával lényegében annyi változott, hogy június 30-a óta a piaci szereplőknek tilos beszerzési ár alatt értékesíteni termékeiket. Az élelmiszergyártók jelentős része az indokoltnál magasabb áron szállított be a boltok polcaira, ami az élelmiszer-kiskereskedők éves – 2022-es és 2023-as – beszámolója szerint nemhogy extraprofitot, de profitot sem eredményezett a magas infláció következtében. Az azonosított drágulás mértékét a beszerzési ár indokolhatja, azok az adatok viszont nem nyilvánosak.
A GVH versenyélénkítő beavatkozásai, köztük az online árfigyelő rendszer működtetése, szakértők szerint is nagyban hozzájárult az élelmiszer-infláció leszorításához. Tavaly több gyorsított ágazati vizsgálatot is elvégzett az élelmiszer-kereskedelem területén, rávilágítva az inflációt fokozó tényezőkre, versenypártolási javaslataival pedig hozzájárult a magyar családok és nyugdíjasok védelméhez.