A kárpátaljai menekültek helyzete Magyarországon
Augusztus 21-től kezdődően a Kárpátaljáról érkező menekültek már nem jogosultak állami lakhatási támogatásra, ami több száz családot érint országszerte. A kormányrendelet értelmében csak azok a menekültek kaphatnak szállást, akik a harcok sújtotta területekről érkeznek, így a Kárpátaljáról érkezők, akik sokszor a sorozás elől menekülnek, nem részesülnek ebben a segítségben.
A kormánybiztos, Pál Norbert szerint Budapest, mint az ország leggazdagabb önkormányzata, saját belátása szerint segítheti az ukrajnai menekülteket. A főváros vezetése döntése alapján a segítségben részesített több mint kétszáz menekült év végéig haladékot kapott, és az önkormányzat segít nekik az önálló lakhatás megtalálásában. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a Budapesten maradt menekültek többsége kárpátaljai roma családok, akiknek a lakáshoz jutás a társadalmi előítéletek miatt nehezebb.
A kormányrendelet miatt már több mint száz ukrán menekültet kellett kiköltöztetni Komárom-Esztergom vármegyében, és a hvg.hu szerint Tatán négy kárpátaljai családot fenyegetnek kilakoltatással. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Helsinki Bizottság azon dolgoznak, hogy ne kerüljenek utcára emberek ezrei, és kezdeményezték, hogy a kormány vizsgálja felül a menekültek lakhatási támogatását érintő jogszabályi változásokat.
Az USA magyarországi nagykövete, David Pressman is felhívta a figyelmet a menekültek helyzetére, amikor meglátogatta azokat, akiket Esztergomban egy munkásszállón helyeztek el átmenetileg. Pressman találkozott a Kocsról kitelepített kárpátaljai menekültekkel is, és a helyszínen forgatott stábunk is jelen volt, hogy beszámoljon az utcára kényszerített menekültek helyzetéről. A Máltai Szeretetszolgálat segített átmeneti szállást találni a kocsi menekülteknek, de ezek csak rövid távú megoldások, és a menekültek továbbra is bizonytalanságban élnek.
Pál Norbert kormánybiztos szerint a főváros dönthet úgy, hogy saját költségvetéséből biztosít szállást a menekülteknek, de a központi költségvetésű állami finanszírozás nem lesz igénybe vehető. A kormánybiztos megjegyzéseit azért is érdemes kiemelni, mert a kormány az elmúlt években több intézkedéssel is csökkentette Budapest bevételét, például az iparűzési adó elvonásával vagy a szolidaritási adó megemelésével.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a menekültek közül néhányan már visszatértek Kárpátaljára, míg mások átmeneti megoldásokat keresnek, mint például a dorogi munkásszállón élő Anasztázia családja, akik saját zsebből fizetik a szállást. Az ENSZ szerint a háború idején az egész ország válságzónának számít, és a kiszámíthatatlan támadások miatt minden menekültnek biztosítani kellene a támogatott szállást az első 90 napban.