Sven-Göran Eriksson életét vesztette
Sven-Göran Eriksson, az angol labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya, 76 éves korában elhunyt hasnyálmirigyrákban. Az idén januárban diagnosztizálták a betegséggel, és korábban említette, hogy legfeljebb egy éve maradt. Eriksson, aki az első külföldi edző volt Anglia történetében, két világbajnokságon és egy Európa-bajnokságon vezette az angol csapatot, mindig a negyeddöntőig jutott velük.
Eriksson pályafutása során 12 klubot irányított, köztük a Manchester Cityt, a Leicester Cityt, az AS Romát és a Laziót, összesen 18 trófeát nyerve. Bár pletykák voltak arról, hogy ő lehet a magyar válogatott szövetségi kapitánya, ez soha nem valósult meg. A betegsége ellenére rövid ideig a Liverpool kispadján is helyet foglalt, ami egy álom megvalósulása volt számára, hiszen egész életében a Liverpool volt a kedvenc angol klubja.
Az Európa-bajnokság döntője előtt jókívánságait küldte az angol csapatnak, de Gareth Southgate vezetésével nem sikerült legyőzniük Spanyolországot. Sven-Göran Eriksson emlékezetes alakja marad a labdarúgás világának, és hagyatéka tovább él azokban a csapatokban és játékosokban, akiket valaha is edzett.
Eriksson labdarúgóként nem alkotott maradandót, csak kisebb svéd klubokban játszott, és mivel nem tudta megtenni az utolsó lépést a profivá váláshoz, 27 évesen úgy döntött, felhagy az aktív labdarúgással. Edzőként azonban annál nagyobb nyomot hagyott: a svéd Degerfors vezetőedzőjeként kezdte, majd a Göteborggal UEFA-kupát nyert, és a Benfica kispadján is dolgozott, mielőtt Olaszországba került.
Élete legnagyobb kihívását az angol válogatott szövetségi kapitányaként kapta meg, ahol kezdetben nem szívélyes fogadtatásban részesült, de az eredmények, mint például a németek elleni 5-1-es győzelem Münchenben, megváltoztatták a közvéleményt. Az angolok aranygenerációjával azonban nem ért el jelentős sikereket, és a bulvársajtó célkeresztjébe került magánéleti botrányai miatt.
Karrierje során több kontinensen is dolgozott, többek között a mexikói és az elefántcsontparti válogatottat, valamint thaiföldi és emírségekbeli klubokat is irányított, majd kínai csapatoknál is tevékenykedett. Az utóbbi években hazájában, Svédországban élt, és nemigen jöttek felőle hírek, amíg idén januárban be nem jelentette, hogy hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála.
A lesújtó hír hallatán szurkolók mozdultak meg világszerte, hogy tisztelegjenek előtte. Angliában márciusban egy gálamérkőzés erejéig leült a Liverpool kispadjára is. Élete utolsó hónapjaiban kemoterápiás kezelést kapott, de sosem veszítette el pozitív, optimista látásmódját.
A sors furcsa fintora, hogy éppen a halála előtt három nappal, augusztus 23-án mutatták be az Amazon Prime-on az életéről szóló filmet, amelyben búcsúüzenetét is elmondta: „Meg kell tanulni elfogadni a dolgokat. Remélhetőleg a végén az emberek azt mondják majd, hogy igen, jó ember volt, de nem mindenki fogja ezt mondani. Ne sajnálkozzatok, mosolyogjatok. Köszönök mindent, edzőknek, játékosoknak, a közönségnek, fantasztikus volt. Viszlát”.