A Balaton felett elsötétült az ég: a napfogyatkozás, az amurgéb terjedése és a vízminőség problémái
Augusztus 11-én lesz a 25. évfordulója Magyarország felett az utolsó teljes napfogyatkozásnak, amely percekre megállította az életet, és rengetegen figyeltek az égre, hogy tanúi legyenek ennek a ritka égi jelenségnek. Az amurgéb terjedése és a kis tavak vízminőségének romlása azonban új kihívást jelent a Balaton és más magyarországi vizek élővilágára.
A 1999. augusztus 11-i napfogyatkozás során a Szombathely-Szeged sávban, így a Balaton és a Velencei-tó térségében is sokan figyelték az égi csodát. A jelenség mindössze 2 perc 23 másodpercig tartott, de mégis világszerte figyelmet kapott. A csillagászati eseményre készülve a boltokban gyorsan elfogytak a védőszemüvegek, bár nem mindegyik volt megfelelő a célra.
A napfogyatkozás idején néhányan az Armageddon bekövetkezésétől tartottak, Nostradamus jóslatai alapján, de a világvége elmaradt. A jelenséget nézők közül néhányan a figyelmeztetések ellenére is védőszemüveg nélkül nézték az eseményt.
A következő teljes napfogyatkozás Magyarországon 2081-ben lesz látható. A napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a látszólagos átmérőjük közel azonos méretűnek tűnik a Földről nézve.
A Balaton élővilágát azonban nem csak a napfogyatkozások ritka eseményei fenyegetik, hanem az amurgéb terjedése is. A Magyar Haltani Társaság közleménye szerint az amurgéb megjelenése jelentős kockázatot jelent a tó parti zónájának élővilágára. A faj először 2017-ben került kimutatásra a Keszthelyi-öbölben, és azóta több alkalommal is észlelték.
Az amurgéb életmódja miatt a zárt nádasokban, az alig pár centis vízben képes lehet idővel elterjedni a tó területén. A faj sikeres terjedését igazolja a tóban történő észlelése, ami aggodalomra ad okot a Balaton parti zónájának és egyes északi befolyóinak élővilágával kapcsolatban.
A vízminőség romlása azonban nem csak a Balatonnál, hanem más magyarországi kis tavaknál is problémát jelent. A Borsod vármegyei Arlói-tóban és Abaligeten, valamint a Budapest környéki kis tavaknál is előfordul a cianobaktériumok elszaporodása, ami miatt tilos a fürdőzés. A cianobaktériumok, más néven kékalga túlszaporodása hányást, hasmenést és bőrirritációt okozhat, ezért komolyan kell venni a fürdőzési tilalmat.
A Velencei-tó esetében jelenleg nincs ilyen probléma, és a Balaton vízminőségét is folyamatosan vizsgálják, különösen a nyugati régióban, Keszthely környékén. Az idei nyár kedvez a cianobaktériumok elszaporodásának, így a szezon végén esetlegesen megtilthatják a fürdőzést egyes tavaknál.