A magyar állam kamatterhei és a rejtett kínai gigahitel
Az idén a magyar állam 3109 milliárd forintot költ kamatokra, ami jelentős növekedést mutat a 2020 előtti évekhez képest, amikor ez az összeg még az évi ezer milliárdot sem érte el. Ebben a kiadásban még nincs is benne a kínai bankoktól idén tavasszal felvett, nagy titokban kezelt 1 milliárd eurós hitel kamatterhe.
A Népszava szerint a magyar állam jelenleg mintegy 55 ezer milliárd forint államadóssággal rendelkezik, amelyből 3200 milliárd forint a devizahitel. A legnagyobb tétel az ÁKK devizahitelei között a szóban forgó egymilliárd eurós kínai kölcsön, amelyet a Budapest-Belgrád vasút ügyletéhez hasonlóan, diszkréten kezeltek. A kölcsönök létét hónapokig tagadták, egészen addig, amíg az adatok meg nem jelentek a statisztikákban. A kínai hitel nagyjából 10 százalékkal növelte a devizaadósságot, és 2027 április 19-ig kell visszafizetni.
A hitelnyújtók többsége európai, leggyakrabban az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank, vagy az Európai Beruházási Bank áll mögöttük. Az uniós pénzintézetekkel kötött hitelmegállapodásokról a kormány és az intézetek is közleményt adnak ki, ellentétben a nem uniós országoktól származó hitelekkel, amelyeket nem szoktak nagy dobra verni, mint például a Budapest-Belgrád vasút vagy Paks 2 orosz hitelével kapcsolatos kölcsönök esetében.
A magyar állam folyamatosan vesz fel hiteleket a pénzpiacokról, amelyek nagy részét nyilvános államkötvény-kibocsátásokkal finanszírozza. A forintpiaci értékesítések is folyamatosak, több aukciót tartanak hetente, és lakossági kötvényeket is értékesítenek. A devizakötvény-kibocsátások évente egy-két alkalommal történnek, jelentős összegekről és nagy külföldi bankok bevonásával. Az ÁKK idén január 4-én 2,5 milliárd dollár értékű dollárkötvény-csomagot bocsátott ki.
A kamatteher terén a magyar államnak kerül a legtöbbe saját adósságának a finanszírozása az EU-ban GDP-arányosan. Az államháztartási hiány háromnegyede az adósság kamataiból jöhet össze. A pénzügyminisztériumi jelentés szerint június végéig 2009,49 milliárd forintot költött az állam kamatkiadásokra, a nettó kamategyenleg pedig 1775,6 milliárd forint volt. Az egészségügyi gyógyító-megelőző ellátásra az idei első félévben 1352,73 milliárd forint jutott, ami 30 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Azonban a Népszava szerint ma a magyar állam többet költ az államadósságra, mint az egészségügyre (2553 milliárd forint). Az adósságszolgálat idén és jövőre ilyen magas, ez az évi 3000 milliárd forintot meghaladó kiadás egyszerűen megfojtja a büdzsét. Lassú csökkenés majd 2026-tól várható. Idén az államháztartás hiánya – ha minden jól megy, 4000 milliárd forint lehet – vagyis a deficit háromnegyede kamatfizetés.