Új védelmi hozzájárulás bevezetése

A kormány bejelentette, hogy védelmi hozzájárulást vezet be a bankszektorra, a multinacionális vállalatokra és az energiacégekre. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az intézkedés közel 400 milliárd forintos bevételnövekedést hozhat az idei költségvetésnek.

A védelmi hozzájárulás a védelmi alapba kerül, és minden olyan multinacionális vállalatot érint, amely háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormányzati döntés hátterében a költségvetés felborult egyensúlya áll, amely a hiánycélok teljesítéséhez szükséges kiigazításokat igényelhet idén, és különösen jövőre.

Gulyás Gergely elmondta, hogy a bankadó mértéke nem változik, de a tranzakciós illetéket megemelik, és új adót, a "devizaváltási illetéket" vezetnek be. A számlavezetési és a kártyahasználati díjakra 2024-ben stopot vezetnek be, hogy a bankok ne háríthassák át az új terheket. A tranzakciós illeték mértéke 0,45-re emelkedik, 0,3-ról, a plafont tízezer forintról húszezer forintra emelik, a készpénzfelvételnél marad a 150 ezer forintos ingyenes felvétel, ezen felül 0,9 százalékos illeték lesz.

Az energiaszektor és a multinacionális cégek esetében az extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót az idén nem csökkentik, annak mértéke változatlan marad. Az energiacégek által fizetendő védelmi hozzájárulás mértéke és szabályai nem változnak, így a kormány fenntartja a Brent és az Urali típusú kőolaj ára közötti különbözetre kirótt 95%-os különadót. A Molra vonatkozó árbevétel-alapú különadó mértéke is marad a tavalyi 2,8%-os szinten.

A kormány korábban bevezetett egy különadót a kötelező átvételi tarifából (KÁT) származó bevételekre is, de egyelőre nem ismert, hogy ennek a 60%-os mértékű különadónak mi lesz a sorsa.

A piaci reakciók vegyesek voltak a bejelentésre. Az OTP és a Mol részvényárfolyama közel két százalékkal esett a Budapesti Értéktőzsdén a védelmi hozzájárulás bejelentése után. Az OTP részvényárfolyama több mint 2%-ot esett, miközben a régiós bankrészvények relatíve jól teljesítettek. A forint árfolyama az euróval szembeni érdemi elmozdulást nem mutatott, továbbra is a 392,40-es szint környékén mozgott, azonban a Kormányinfó alatt jelentősen gyengült, és 394,4 forint fölött is járt az euró.

A befektetők értékelhetik pozitívan a kormány lépéseit a költségvetési egyensúlytalanság kezelésére, de a forint rövid távon nem erősödött, ami a nem piacbarát lépésekkel magyarázható. A piaci szereplők számára nem okozhatott nagy meglepetést az adóemelő intézkedés, mivel ez már előre látható volt, és Gulyás Gergely szerint a piaci szereplőket nem érte váratlanul a döntés. A forintot hétfő délelőtt a dollár gyengülése is támogatta az euróval szemben. A befektetők negatívan értékelték az új különadókat, és a szakértők szerint a megemelt adók megtalálják majd az útjukat a fogyasztókhoz is.