21 magyar veszítette el állampolgárságát
Sulyok Tamás köztársasági elnök 21 magyar állampolgárságát vont vissza, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése alapján.
A Magyar Közlönyben közzétett határozatok az állampolgárságról szóló törvényre hivatkoznak, amely szerint az állampolgárság visszavonható azoktól, akik a jogszabályokat megszegve, például hamis adatokat közölve vagy tényeket elhallgatva szerezték meg azt. A határozatokban minden érintett személy nevét, születési helyét és idejét részletezik.
A dokumentumokból kiderül, hogy a legtöbb érintett a Szovjetunió vagy Jugoszlávia területén született, ami arra utalhat, hogy az egyszerűsített honosítási eljárásokat használták ki Szerbiában, Ukrajnában és Oroszországban. Csak egy 49 éves müncheni férfi képez kivételt. Az elnöki határozatok a közzététel napjától lépnek érvénybe.
Semjén Zsolt korábban elmondta, hogy az elmúlt több mint tizenhárom év alatt 1 175 934 személy kapott magyar állampolgárságot. Az egyszerűsített honosítás főleg a Kárpát-medencében volt jellemző, míg a diaszpórában az állampolgárság megállapítása. Az egymilliomodik külhoni magyar 2017-ben tette le az állampolgársági esküt, ami azt jelzi, hogy az utóbbi években kevesebben szereztek állampolgárságot ezen a módon. A köztársasági elnökök döntései azonban rávilágítanak, hogy az úgynevezett állampolgárság-biznisz hosszú ideig működött.
A legmeglepőbb döntést korábban Novák Katalin hozta meg, amikor egy 10 éves, Kisvárdán született kislány állampolgárságát is visszavonta. Az egyszerűsített honosítás az Egyesült Államok számára is problémát jelent, mivel biztonsági kockázatot jelenthet, ha olyan személyek jutnak magyar útlevélhez, akik vásárolták azt.