Magyarország kihívásokkal néz szembe az akkumulátorgyártás terén

A magyar kormány az autóipar és az akkumulátorgyártás mellett tette le a voksát, de az Index által megkérdezett szakértők szerint számos hiányosság és rendezetlen kihívás áll a hazai akkumulátorgyártás előtt. A veszélyes hulladékok kezelése és a zöld kérdések mellett a szabályozás hiányosságai is aggodalomra adnak okot.

A Nemzetgazdasági Minisztérium és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi nyilatkozatai szerint az akkumulátorok és akkumulátor-alkatrészek exportja GDP-arányosan már ma is kiemelkedő, és Magyarország az uniós országok között az élen jár ebben a szegmensben. A kormány szerint az akkumulátor-újrahasznosítási ipar a zöld gazdaság része kell hogy legyen, és az elektromos autózás jövője elképzelhetetlen versenyképes akkumulátoripar nélkül.

Technológiai és szabályozási hiányosságok

Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője szerint az akkumulátor-hulladékok kezelése kapcsán több zöld szempontból is aggályos kérdés merül fel. A jelenlegi újrahasznosítási megoldások energiaigényesek, balesetveszélyesek és sok mérgező anyag keletkezik a folyamatok során. A lítium gazdaságos kinyerése problémás, és a fémeken kívül más anyagok elvésznek az újrahasznosítás során. A különböző fémek kinyerése jelenleg nem Magyarországon történik, a black mass-t Ázsiába szállítják, ami további kockázatokat jelent.

A Greenpeace szerint a hazai rendszer több problémával küzd, például sok hulladéktároló és feldolgozó üzem nem rendelkezik megfelelő környezethasználati engedéllyel, és a veszélyes hulladékokat gyakran nem megfelelően tárolják és szállítják.

Nyitott kérdések és környezeti terhek

Az akkugyárakban keletkező selejt mennyisége jelentős, és a feldolgozásra Magyarországon kerül sor, de egyelőre nem túl sikeresen. A gyártásból származó akkumulátorhulladék mennyiségét még vitatják a szakmában, de a gyártás növekedésével a feldolgozandó hulladék mennyisége is jelentősen nőni fog. Simon Gergely szerint kevesebb akkuhulladékot kellene tárolni és feldolgozni Magyarországon, szigorú hatósági engedélyek és ellenőrzések mellett.

A megoldások keresése

Czeglédi Andor, az Envirotis Holding Zrt. vezérigazgatója szerint több mint egy éve dolgoznak a teljes hazai akkumulátor feldolgozási lánc kiépítésén, céljuk a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladékfeldolgozás megteremtése. Az Envirotis vezérigazgatója szerint a gyárakban alkalmazott magas szintű technológia miatt a hulladékok veszélyességi jellemzői egyre magasabbak, és a veszélyeshulladék-hasznosító iparág, illetve a szabályozórendszer erre nem volt felkészülve.

Európai hiányosságok

Az Envirotis vezérigazgatója szerint a hidrometallurgiai technológia, amely a black mass feldolgozásához szükséges, még Európában sem terjedt el széles körben. A gyártási hulladék mennyiségét illetően az iparági titkok miatt nincsenek hivatalos adatok, de a selejtarány beállása után a hulladékmennyiség tervezhető szintre csökkenhet.

Kormányzati elvárások

Az Energiaügyi Minisztérium válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány elvárja a beruházóktól a környezetvédelmi, munkavédelmi és egyéb szabályok betartását. A termelési hulladék kezeléséről a hulladék birtokosa köteles gondoskodni, és a Magyarországon előállított, de más tagállamban forgalomba hozott akkumulátorok esetében a másik tagállam lesz felelős a visszavételért és kezelésért.

Simon Gergely szerint Magyarország nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy az akkumulátorgyártásban a világ éllovasai között szerepeljen.