A Magyar Állampapír Plusz 2.0 nem kavart nagy feltűnést a piacon
A Magyar Állampapír Plusz 2.0 megjelenése ellenére sem növekedett jelentősen a lakossági állampapírok iránti kereslet, a befektetők közel 45 milliárd forint értékben vásároltak az új termékből az első hónapban.
A Magyar Állampapír Plusz 2.0, amely magasabb hozamot ígér a korábbi változathoz képest, nem hozott lényeges változást a lakossági állampapírok piacán; az új termék megjelenése csupán átrendeződést eredményezett a meglévő befektetések között. Az új MÁP Plusz a harmadik legkeresettebb állampapír lett, a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír mögött.
A MÁP Plusz ötéves futamideje alatt évi 6,73 százalékos átlagos hozamot kínál, ami a lépcsőzetesen emelkedő kamatozásnak és a kapott kamat tőkésítésének köszönhető. Öt évre szóló befektetés esetén, például egymillió forint befektetése esetén, a teljes futamidő végére több mint 386 ezer forinttal nő a befektetés értéke, ami 38,6 százalékos hozamot jelent.
A befektetők évente egyszer, a kamatfizetést követő öt napon belül költség nélkül eladhatják a kötvényeket, amelyeket a Magyar Államkincstár névértéken visszavásárol. Ezzel szemben a többi lakossági kötvénynél a névértékre vetített költség általában 1 százalék.
A MÁP Plusz másik előnye az öt évre szóló tervezhetőség, szemben a rivális termékekkel, amelyek évente kifizetik a kamatot, és nem garantálják, hogy a befektető ugyanolyan magas kamatra tudja újrabefektetni a kapott összeget.
Egy hónap elteltével a MÁP+ nem hozott jelentős változást a lakossági állampapír piacán, és nem növelte az állampapírok iránti keresletet. Az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír népszerűsége csökkent a MÁP Plusz 2.0 megjelenésével.
