Budapest hőhulláma a hőkamerán keresztül
Hölgyeim és uraim, kedves olvasók, a hírek szerint pénteken volt az év eddigi legmelegebb napja Budapesten, ahol még árnyékban is 35 fokot mértek a legmelegebb órákban. A hőség különösen súlyosan érintette a ballagásokon részt vevő diákokat és szülőket, akik az iskolaudvarokon kénytelenek voltak hallgatni az igazgatók beszédeit, miközben a tűző nap alatt állva szinte aszalódni kezdtek.
A belvárosban, ahol alig található árnyékot adó fa, a hőség még erőteljesebben érezhető, mint a zöldellő parkokban vagy növényzettel borított utcákban. Ezt a jelenséget a hőszigethatás okozza, ami a klímaváltozás hatására egyre nagyobb problémát jelenthet a városok számára.
Egy hőkamerával felszerelkezve teszteltük a városi hőséget, hogy szemléltessük, milyen hőmérsékletek alakulnak ki a város különböző pontjain. A Bosch hőkamera segítségével készült képeinken a legmelegebb pontok sötétvörösre, a leghidegebbek mélykékre színeződnek, így a piros részeken nem egy konkrét hőmérsékletet, hanem az adott kép legmelegebb pontját látjuk.
Tojássütés biciklinyergen
A Vörösmarty tér környékén kezdtük a túrát, ahol a térkövek hőmérséklete elérte a 48 fokot, a Szervita téren a padok 55 fokosra, a közeli autók teteje pedig 63 fokosra hevült fel. A Bubi kerékpárok nyergei 60-66 fok közötti hőmérsékletet mutattak, ami alapján akár tojást is süthetnénk rajtuk.
A városi hőszigethatás jelenségét a járdák, térkövek és aszfaltozott utak 50 fok körüli hőmérséklete is mutatja. A városfejlesztési és környezetvédelmi szakemberek szerint a beépített felületek magukba szívják a sugárzást és azt kisugározzák a környezetükbe, ezzel még tovább hevítve azt.
A hőszigethatás elleni védekezés egyik módja a zöld és kék felületek, vagyis a növényzet és a víz növelése lehetne. Ezt szemlélteti a Dózsa György út két keresztutcájának példája, ahol az Abonyi utca fás környezete jelentősen hűvösebbnek tűnt a fáktól mentes Sajó utcánál.
A műfű nem fű!
A városi hőszigethatás csökkentésében segíthet a zöldfelületek növelése is. Az Erzsébet téren és a Városligetben a hőkamera képein láthatóan zöldebbek voltak a felületek, ami azt jelenti, hogy ott kevésbé hevülnek fel a kövezett területek. Ugyanakkor a rekortán borítású futókörök és sportpályák hőmérséklete elérheti az 50-60 fokot is.
A víz hatékonyabb menedzselése és a párologtatás növelése is fontos lehet a hőszigetek elleni küzdelemben. A Regionális Energiakutató Központ kutatói szerint a csapadék elpárolgása jelentős hűtőhatással bírhat a városokban.
A Budapesthez hasonló városoknak komoly változásokra és fejlesztésekre van szükségük ahhoz, hogy kezelni tudják a klímaváltozás okozta hőhullámokat. A hőség nemcsak kellemetlen, hanem életveszélyes is lehet, és számos negatív társadalmi hatással járhat, mint például a növekvő energiafelhasználás vagy a gazdasági teljesítmény csökkenése.