Franciaországban a szélsőjobb előretörése és új választások kilátásban
Sokkoló eredmények Franciaországban: a szélsőjobboldali erők előretörése és Emmanuel Macron elnök váratlan lépése, új választások kiírása rázta meg Európát.
Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés jelentős előretörést ért el, majdnem annyi szavazatot szerezve, mint a liberális centrum és a balközép együttvéve. Emmanuel Macron elnök válaszul feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki három héten belül, amelyek potenciálisan még nagyobb befolyást biztosíthatnak Marine Le Pen számára. A lépés Európa mérsékelt pártjait és az Unió vezetését is meglepte.
A franciaországi EP-választások eredményei alapján a Nemzeti Tömörülés 31,47 százalékkal 30 mandátumot szerzett, míg Macron centrista-liberális listája 14,56 százalékkal 13 helyet kapott. A szocialisták 13,8 százalékkal, a Mélenchon-féle szélsőbaloldali populista lista 9,87 százalékkal, a jobbközép Republikánusok 7,24 százalékkal, a Zöldek 5,47 százalékkal, és az Eric Zemmour által vezetett Reconquest! 5,46 százalékkal szintén mandátumokhoz jutottak.
Macron döntését különböző politikai erők eltérően értékelték. Le Pen pártja, a szélsőbaloldali Mélenchon és a Republikánusok vezetője ünnepelte, míg a szocialista listavezető és a jobbközép Le Figaro szerint Macron veszélyes játékot játszik.
A francia elnöki rendszerben a parlament és a kormány szerepe kisebb, mint más nyugati demokráciákban, de a szélsőjobb kormányra kerülése még így is borús perspektívát jelentene az Unió egyik alapító országában.
A francia történelemben ötször fordult elő, hogy az elnök feloszlatta a Nemzetgyűlést és új választást írt ki. Ebből négyszer az aktuális elnöki párt került ki győztesen, azonban Jacques Chirac 1997-es példája azt mutatja, hogy a stratégia nem mindig válik be.
Németországban a szélsőjobboldali AfD a második legerősebb párt lett, megelőzve a kormányzó szociáldemokratákat, ami további aggodalmakat vet fel az EU stabilitását illetően.