Mit jelent, ha a választott párt nem jut be az EP-be?
Az Európai Parlamenti (EP) választásokon sok párt indul, és előfordulhat, hogy a választott párt nem éri el az ötszázalékos bejutási küszöböt. Ilyenkor a kérdés, hogy mi történik azokkal a szavazatokkal, amelyeket a nem bejutó pártokra adtak le. Az EP-választáson nincs kompenzációs lista, tehát ha egy lista nem éri el az összes szavazatszám több mint 5 százalékát, akkor az arra leadott szavazatok elvesznek.
Nem szabad azonban elkeseredni, ha valaki kisebb pártokra szeretne szavazni. Történt már olyan az EP-választások történetében, hogy a közvélemény-kutatások által alacsony esélyekkel mért pártok is bejutottak, mivel a felmérések hibahatára 2-3 százalék körül mozoghat.
Magyarország 21 képviselőt küld az Európai Parlamentbe, ami a népesség alapján meghatározott arányos leosztás eredménye. A magyar rendszer zárt listás, vagyis a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben kerülnek be az EP-be, ha a párt átlépi az ötszázalékos küszöböt.
A mandátumok elosztása a d’Hondt-féle mátrixszal történik, amelyet Victor d'Hondt belga matematikus fejlesztett ki. A pártokra leadott szavazatokat pártonként több számmal osztják el, és az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják. Ebben a sorban annyi számot keresnek meg, ahány mandátumot el akarnak osztani.