Letartóztatták a klímaaktivistát a Monet-festmény megrongálása miatt Párizsban
Párizsban letartóztatták azt a klímaaktivistát, aki megrongálta Claude Monet Pipacsmező című festményét a Musée d'Orsay-ban. Az első jelentések szerint a festmény nem volt üveg alatt, de később kiderült, hogy mégis védve volt, azonban az elkövetőt így is őrizetbe vették.
A klímaaktivisták nem állnak le a műtárgyak rongálásával, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire. A vandalizmus mögötti logika továbbra is rejtély marad, de az események sorozata folytatódik. A legutóbbi incidens során a Pipacsmező került az esztelen cselekedetek célpontjává a Musée d'Orsay-ban.
A Food Response nevű szervezet egyik tagja volt a felelős az akcióért. Ez a csoport környezetvédelmi aktivistákból és a fenntartható élelmiszertermelés híveiből áll, akik így próbálnak reagálni a klímaválságra. Az elmúlt években Európa-szerte több múzeumi akciót is végrehajtottak.
Az internetre feltöltött videón látható, hogy az aktivista egy kopár, vörös, öntapadós papírt ragasztott Monet festményére, majd pillanatragasztót kenve a tenyerére, magát a falhoz tapasztotta. A vörös anyagra írt üzenet szerint ez a "rémálomszerű kép vár ránk, ha nem találunk alternatívát a problémákra".
Sorozatos letartóztatások
A nőt, aki a Monet-festményt rongálta meg, letartóztatták, hasonlóan ahhoz, ahogy a csoport többi tagját is őrizetbe vették korábban. Egy hónappal ezelőtt a Louvre-ban egy Delacroix-festményt céloztak meg, és áprilisban két tagot fogtak el, akiket azzal gyanúsítanak, hogy szintén a Musée d'Orsay-ban készültek egy akcióra.
Az olimpia előtt több ezer hajléktalan embert távolítottak el Párizsból és környékéről, ami további társadalmi feszültségeket szülhet a városban. Aktivisták szerint az elköltöztetett személyek között vannak menedékkérők, illetve családok és gyerekek is, akik már így is bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetben vannak. A Le Revers de la Médaille kollektíva jelentése szerint a rendőrség a szexmunkásokkal és a kábítószerfüggőkkel szemben is keményen fellépett, eltávolítva őket a megszokott hálózataiktól, ahol létfontosságú egészségügyi ellátásban és támogatásban részesülhettek volna.
Paul Alauzy, a Médecins du Monde egészségügyi megfigyelésért felelős koordinátora a hatóságokat "társadalmi tisztogatással" vádolja, melynek célja, hogy Párizs a lehető leghízelgőbb fényben tűnjön fel az olimpia előtt. A kollektíva szerint legalább 20 000 otthonra van szükség Franciaország-szerte, köztük 7000-re Île-de-France régióban, hogy hosszú távon megoldást kínáljanak a hajléktalanoknak. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere szerint a városháza évek óta arra kéri a kormányt, hogy álljon elő hiteles tervvel a főváros utcáin élő, becslések szerint 3600 ember elhelyezésére. Hidalgo tavaly ragaszkodott ahhoz, hogy senkit sem kényszerítenek arra, hogy elhagyja a várost, és kifejezte dühét amiatt, hogy ezt a feladatot az állam a városra hárítja.
Pierre Rabadan, az olimpiai játékokért felelős főpolgármester-helyettes szerint a problémát a Párizs utcáin élő hajléktalanok száma jelenti, nem pedig a játékok. Léa Filoche, a szolidaritásért, a szükséglakásokért és a menekültek védelméért felelős alpolgármester a kormányt hibáztatta a kialakult helyzet miatt, hangsúlyozva, hogy a szükséglakások elhelyezése az állam felelőssége. Filoche szerint a kormány először 400, majd 200, végül 80 férőhelyet ígért, míg a város 1000 sürgős helyet szeretett volna létrehozni, de a kormány szerint erre nincs pénz. Filoche kijelentette, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek, de a rendszer telített.