A Merzse-mocsár rehabilitációjának tervei

A két évvel ezelőtt kiszáradt Merzse-mocsár helyreállítására készülnek, melynek keretében átalakítják a csapadékvíz idevezető árkokat, hogy a víz hatékonyabban maradjon a területen. A változtatásoknak köszönhetően a mocsár ismét otthont adhat a barna réti héjának, a mocsári teknősnek és a pöttyös gőtének is.

A Merzse-mocsár rehabilitációjának munkálatai várhatóan jövő év végén kezdődhetnek el, amint Horváth Tamás, Rákosmente polgármestere és Valentínyi Katalin, a Budapest Airport kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese bejelentették. A mocsár kiszáradása aggodalmat váltott ki a helyiek és a környezetvédők körében, hiszen a terület fontos vizes élőhelyként funkcionált, de a 2022-es aszályos évben teljesen kiszáradt, és azóta sem töltődött fel vízzel. A helyi önkormányzat, Ecser és a Budapest Airport együttműködésével már évek óta folyik a mocsár megmentésének előkészítése, melyhez a repülőtér 10 millió forinttal járult hozzá a rehabilitációs tervek elkészítéséhez.

A mocsár fő problémáját az jelenti, hogy a csapadékvizet vezető árkokat túl mélyre ásták, így a víz nem a mocsárba, hanem a föld mélyebb rétegeibe szivárog. A vízpótlást korábban ivóvízzel próbálták megoldani, de ez nem bizonyult fenntarthatónak.

A rehabilitációs terv lényege, hogy a csapadékvíz önnfenntartó módon kerüljön a mocsárba. Az árkokat sekélyebbre és szélesebbre alakítják át, hogy a víz a felső vízzáró réteg felett maradjon, és így a mocsárban is megmaradjon. Ez a módszer nemcsak a mocsár helyreállítását segíti elő, hanem a klímaváltozás okozta aszályos időszakok kárainak megelőzésében is szerepet játszhat.

A következő lépés a kiviteli tervek elkészítése, amelyhez a Budapest Airport további támogatást nyújt. A munkálatok a vegetációs időszak végén, a kiviteli tervek engedélyeztetése után kezdődhetnek meg.

A Merzse-mocsár Budapest utolsó mocsara, és már 47 éve védett terület. Korábban annyi víz volt benne, hogy a második világháború idején a ferihegyi repülőtér vízszükségletét is innen fedezték. A területen az európai madárfajok egyharmada, a Magyarországon megtalálható madárfajok fele, és a Budapesten élő madárfajok 75%-a fordult meg, amikor még volt benne víz.

Valentínyi Katalin hangsúlyozta, hogy a Budapest Airport kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre és a jó ügyek támogatására. A mocsár rehabilitációjával várhatóan a madarak nagyobb számban térnek majd vissza, ami kihívást jelenthet a repülőtér zavartalan működése szempontjából, de a vezérigazgató-helyettes biztosította a közvéleményt, hogy meg fogják oldani ezt a problémát.

A rehabilitációval a vízhez kötődő kétéltű- és hüllőfajok, valamint a madarak és a jellemző halak is visszatérhetnek majd az élőhelyre.