Ukrajna hamarosan megkaphatja a zárolt orosz vagyon egy részét
Brüsszel júliusban 3 milliárd eurós pénzügyi segélyt folyósít majd Ukrajnának, amely az Európai Unió pénzügyi intézményeiben zárolt orosz vagyon kamataiból származik. Az Egyesült Államok még ennél is többet szeretne felhasználni a befagyasztott forrásokból, ami ellenérzéseket váltott ki európai vezetőkből.
A G7 gazdasági tisztviselői az olaszországi Stresában tárgyaltak a befagyasztott, mintegy 260 milliárd eurónyi orosz vagyon sorsáról. Ebben a kontextusban döntöttek arról, hogy a zárolt vagyon hozamait Ukrajna háborús erőfeszítéseire fordítják.
Az EU és az USA két évvel ezelőtt zárolt 260 milliárd euró értékű orosz vagyont, amely magánvagyonokat, céges befektetéseket és a jegybank devizatartalékait foglalja magában. Az EU-ban jegelt orosz vagyon profitját Ukrajna háborús kárainak enyhítésére tervezik költeni, bár a magyar kormány vétói miatt hónapokig tartott a döntés.
Az EU tagállamai végül megállapodtak abban, hogy az Euroclear által termelt nyereségre rendkívüli adót vetnek ki, és az így befolyó évi 3 milliárd eurót Ukrajna megsegítésére költik. Az első támogatást júliusban utalják el, és Zelenszkij kormánya a hozzájárulás 90%-át harcászati eszközök beszerzésére fordíthatja.
Az amerikai tervek még nagyobb mértékű felhasználást irányoznak elő a befagyasztott orosz vagyonból. Joe Biden elnök célja, hogy a G7 júniusi ülésén fogadjanak el egy megállapodást, amely akár 50 milliárd dollár plusz forrást eredményezhet Ukrajnának. A terv szerint a következő 20 év hozamának egy részét előre kivennék, és hitel formájában adnák át Ukrajnának.
Azonban az EU vezető országai aggályokat fogalmaztak meg a tervvel kapcsolatban, mivel a befagyasztott vagyon nagy része európai intézményekben van, és a hitelkonstrukció kockázatait így ők viselnék. Franciaország pénzügyminisztere szerint a terv veszélyes lehet, különösen ha egy békeszerződés feloldaná a szankciókat és a befagyasztott vagyonokat.
A Politico szerint a 3 milliárdos támogatás elfogadása is hosszú egyeztetés után történt meg, és egy ennél kockázatosabb hitelkonstrukció átvitele még nehezebb diplomáciai feladat lenne az EU számára.
Az EU eddig nem kobozta el teljesen az orosz vagyonokat, mert ez veszélyeztethetné a pénzügyi stabilitást, és befektetőket riaszthatna el. Azonban a nemzetközi jog értelmében Brüsszelnek lehetősége lenne ilyen intézkedésre, tekintettel arra, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerint az EU-ban lévő orosz vagyonnak része kellene lennie a Kremltől remélt háborús jóvátételnek, és az újjáépítéshez szükséges lenne a teljes elkobzás. A G7 éves csúcstalálkozóján, június 15-én várhatóan konkrétumok hangzanak majd el az új tervekről.