Krumpli után OTP: mit csinál a legnagyobb magyar bank Üzbegisztánban?
Amíg a magyar közvélemény az üzbég–magyar krumpliügyi összeboruláson nevetgélt, a legnagyobb magyar bank merészet lépett, és bevásárolta magát egy korábban teljesen zárt ország nem kevésbé zárt bankpiacára. Mit keres az OTP Üzbegisztánban? Taskentben jártunk utána.
Kékruhás brigád buzgólkodik Taskent egyik városi parkjában. Seprűvel és a biztonság kedvéért nagy nyomású vízsugárral pucolják ragyogóra a II. világháborús emlékhelyet, hogy amikor az üzbég államfő Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arra vonul el, teljes pompájában csillogjon. A páros emlékmű mellett tökéletesre nyírt a gyep, a perzselő nyári idő előtt még békében virítanak az ágyásokba ültetett virágok és a szúnyogok elriasztására kihelyezett bazsalikompalánták.
Az OTP Bank taskenti épületeGyükeri MercédeszAz első fecske nem túlzás: az Ipoteka volt az első nagybank, amelyet privatizált a taskenti kormány, az OTP így az első nagybefektetőként érkezett erre a piacra, amely épp olyan ellentmondásos, mint a taskenti látkép.
Az OTP Bank taskenti épületeGyükeri MercédeszAhhoz, hogy megértsük, mit is keres a bank Üzbegisztánban, érdemes visszamenni a metróba. Az iszlám művészettel kevert szocialista esztétikánál is feltűnőbb ugyanis itt, mennyire sok a fiatal. És valóban: a 36 milliós országban a népesség 60 százaléka 30 év alatti, úgy számolnak, évente csaknem egymillió gyerek születik. A 2000-ben még 25 milliós lakosság az ENSZ prognózisa szerint 2050-re 46 milliósra nőhet – ennyi emberben Nyugaton remek munkaerő-tartalékot látnánk, a helyi kormány számára viszont komoly szociális és oktatási kérdés, egy befektetőnek pedig egy gyorsan növekvő piac ígérete.
A taskenti városi park madártávlatbólWikipediaVan persze egy nagy különbség: amíg a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója nálunk egyszerre hozta el a politikai rendszerváltást és a gazdaság összeomlását, az üzbégeknél ez időben eltolódott. A Szovjetunió összeomlását követő válságon mára jócskán túllépett az ország, ahol a tavalyi 5,7 százalék után a következő évekre is 5 százalék fölötti éves GDP-növekedést prognosztizálnak – ha az ember körbenéz a fővárosban, nem tűnik elrugaszkodottnak az az ígéret, hogy 2030-ra megduplázzák a GDP-t.
A taskenti metró Aliser Navoj állomása AFP / Christophe BOISVIEUXEnnek fontos eleme, hogy az állam tulajdonában levő kilenc nagybank közül hosszabb távon legfeljebb ötöt terveznek megtartani, a többit piacra dobják, ennek érdekében pedig komoly átvilágítási folyamatot indítottak meg olyan nagy nyugati befektetőházak segítségével, mint a Rothschild.
A másik nagy probléma ettől persze nem oldódik meg: mit lehet kezdeni a nagy számú fiatallal? Narkulov az oktatási beruházások megnégyszerezéséről beszélt – ebbe állami és magánfejlesztések is beletartoznak. És arról, a céljuk az, hogy a „nyugati elvárásoknak megfelelő képzettséget” adjanak a fiatalok kezébe – mielőtt bárki félreértené, szokatlan őszinteséggel azt is hozzátette, itt arról is lehet szó, hogy ezek a fiatalok később Európában találjanak fehérgalléros munkát maguknak.
A miniszterhelyettes egy dologról nem beszél: a korrupcióról. Márpedig annak, aki üzletelni próbál Üzbegisztánban, ezzel is mindenképpen meg kell küzdenie, akárcsak azzal, mennyire kiszámíthatatlan tud lenni az, ha valaki akármilyen magas szinten próbál tárgyalásokat folytatni a taskenti vezetéssel.
Putyin és Savkat Mirzijojev üzbég elnök Taskentben 2024. május 26-ánAFP / Mihail MetzelAligha véletlen ugyanakkor, hogy Vlagyimir Putyin éppen Üzbegisztánba látogatott most el ritka külföldi vizitjei egyikén – a háború kitörése óta csupán Belaruszban és Kínában fordult meg az orosz államfő. A hétfőn kezdődő tárgyalások célja az energetika együttműködés szélesítése – ennek keretében mindjárt meg is egyeztek egy orosz atomerőmű létesítéséről az országban -, nem nehéz ugyanakkor némi nyomásgyakorlást is belelátni.
Az Ipotekabank székházaGyükeri MercédeszAz igazi lehetőséget azonban a jelzálog-hitelezésben látják, nem véletlenül. Az ország ötödik legnagyobb bankjaként számontartott Ipoteka jelenleg is piacvezető ezen a téren, 24 százalékos piaci részesedéssel. Ráadásul gyorsan növekvő piacról van szó: a helyi jegybank adatai szerint tavaly 17 százalékkal bővült a hitelállomány, a bankok által kihelyezett hitelek összege pedig a másfélszeresére nőtt egy év alatt.
Na de mi van a krumplival?Három éve nagy port vert fel az a hír, hogy az üzbég államfő és a magyar miniszterelnök kezdeményezésére üzbég-magyar burgonyakutató központot alapítottak Taskentben. A felhördülés persze érthető volt, hiszen minek két állami vezető és még pár miniszter ahhoz, hogy egy ilyen kooperációról döntés szülessen, így ehhez mérten sokan már azt vizionálták, hogy üzbég krumplihegyek fogják ellepni Magyarországot.