Európa legerősebb országa megváltoztathatja álláspontját az ukrajnai háborúban
Az Ukrajniszka Pravda jelentése szerint Németország hajlandó lehet megváltoztatni eddigi álláspontját, és engedélyezheti Kijevnek a nyugati szövetségeseitől kapott fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetését.
Az ukrajnai konfliktus kapcsán felmerült, hogy Ukrajna használhatja-e a Nyugattól kapott fegyvereket oroszországi célpontok ellen. Eddig Németország elutasította ezt az elképzelést, Olaf Scholz német kancellár szerint ez sértette volna az ország érdekeit és növelte volna az eszkaláció veszélyét. Azonban a nyugati vezetők közül többen is támogatásukról biztosították Ukrajnát, ami változást hozhat a német kormányfő álláspontjában.
Steffen Hebestreit, a német szövetségi kormányszóvivő szerint a háborúval kapcsolatos megállapodások nem korlátozódnak kizárólag Ukrajnára, hanem kiterjeszthetőek az agresszor, vagyis Oroszország területére is. Hebestreit azonban nem oszthatott meg több részletet a bizalmas információkra hivatkozva. Hozzátette, hogy a német kancellár korábbi álláspontja, miszerint Ukrajna nem használhat német fegyvereket oroszországi célpontok ellen, a jövőben megváltozhat.
Olaf Scholz kedden még ködösen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy Ukrajnának „a nemzetközi jog alapján minden lehetősége megvan arra, amit tesz”, és hogy a nyugati szövetségesek „feltárták a fegyverek használatára vonatkozó összes szabályt, amelyek a nemzetközi jogon alapulnak”. Ebből nem derült ki, hogy a német kormány milyen lépéseket tervez a jövőben.
Boris Pistorius, a német védelmi miniszter szerint az ilyen típusú álláspontokat nem szabad nyilvánosan megtárgyalni, mert ezáltal felfednék a stratégiát.
Németország az elmúlt években Kijev egyik legnagyobb támogatójává vált, de bizonyos kérdésekben, mint például a német fejlesztésű Taurus cirkálórakéta esetében, nem engednek a nyomásnak, annak ellenére, hogy Ukrajna régóta kéri ezeket a fegyvereket.
Ezzel párhuzamosan, az orosz politikai színtéren is történtek változások. Natalja Komarova, a szibériai Hanti-Manszijszk régió kormányzója, bejelentette lemondását, miután korábban bírálatok érték az ukrajnai háborúval kapcsolatos megjegyzései miatt. Komarova, aki 2010 óta volt hivatalban és az orosz olajkitermelés jelentős részét felügyelte, egy másik pozícióba szeretne átmenni. A döntése hátterében álló okokat nem részletezte, csupán annyit közölt, hogy egy másik pozícióba kerül át. Ő volt az egyetlen női kormányzó Oroszországban ebben az időszakban, és a helyi sajtó már találgatja, ki lehet Komarova utódja.
A Focus német hírportál részletes elemzést közölt az orosz-ukrán háborúról, amelyben Ralph D. Thiele, a német hadsereg nyugalmazott ezredese és a berlini Politisch-Militärische Gesellschaft kutatóintézet elnöke rámutatott, hogy a közvetlen nyugati katonai támogatás egyértelműen harmadik világháborúhoz vezetne. Thiele szerint csak a tűzszünet és a nyugati fegyvergyártás újragondolása segíthet Ukrajnán, mivel a nyugati támogatásra 2027/2028-ig szükség lesz ahhoz, hogy a védelmi ipari bázis megvalósíthassa a „fordulópontot”. A szerző szerint sürgőssé válik a tűzszünet Ukrajna számára, tekintettel az egyre porózusabb ukrán frontra.
Thiele felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugati országok fontolgatják a logisztikai, kiképzési és légvédelmi támogatást, de gyakorlatban ez a háború részesévé tenné őket, ami elkerülendő. A nyugati légvédelem Lengyelországból nyújthatna védelmet az ukrán hátországnak, ahol a fegyvergyártás és javítás, valamint a tartalékképzés folyik. Emellett a nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok is ide érkeznek, és a menekültek is menedékre találhatnak.
A Patriot rendszerek hiánya és a nyugati fegyvergyártás korlátai miatt Ukrajna helyzete csak tovább romlik, és egyre sürgősebb a tűzszünet. Ukrajnának jelenleg csak három Patriot százada van, amelyek közül az egyiket nemrégiben megsebesítette egy orosz légicsapás. A Focus szerzője szerint Németország hamarosan újabb radarrendszereket küld az alacsony magasságban fenyegető veszélyek észlelésére, valamint egy további rendszert a drónok elfogására, de ez sem segít sokat Ukrajna légvédelmén.
(Borítókép: Egy ukrajnai tüzérségi állás, Kupjanszk külterületén 2024. április 21-én. Fotó: Thomas Peter / Reuters)