Az EU új vámokat vezet be az orosz és fehérorosz termékek ellen, Magyarország tartózkodott a szavazáson
Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az Európai Bizottság javaslatát, amely jelentős vámok emelését irányozza elő az Oroszországból és Fehéroroszországból származó egyes termékek behozatalára.
Az új intézkedések célja az Európai Unió piacának destabilizációjának megelőzése, az uniós mezőgazdasági termelők védelme, az ukrán gabona jogellenes exportjának megakadályozása, valamint azoknak a bevételi forrásoknak a megszüntetése, amelyeket Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására használhat. A megemelt vámok érintik a gabonaféléket, az olajos magvakat és azokból készült termékeket, a répapép-pelletet és a szárított borsót. A rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba. Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa hangsúlyozta az EU elkötelezettségét mezőgazdasági ágazata és az ukrán export védelme mellett, miközben fenntartja a globális élelmezésbiztonság iránti kötelezettségét.
Az Európai Unió korábban már több szankciót is bevezetett Oroszországgal szemben, beleértve vagyoni eszközök befagyasztását, utazási tilalmat, valamint kereskedelmi, pénzügyi és energia területén érvényes korlátozásokat. Emellett jelentős humanitárius és pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának, többek között 1,2 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást és 500 millió euró értékű humanitárius segélyt.
A Bizottság szerint az EU lépései válaszként születtek Oroszország globális gabonaexportőr szerepére és arra a gyakorlatra, hogy az élelmiszerexportot geopolitikai eszközként használja. Az EU célja, hogy megakadályozza Oroszországot abban, hogy élelmiszerexportját külpolitikai céljaira használja fel, miközben gondoskodik arról, hogy a fejlődő országok ne szenvedjenek hátrányt az új vámok miatt.
Az új vámok megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálását, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonaexportból származó bevételeket Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa. Az intézkedések az Oroszországból és a Fehéroroszországból származó vagy onnan közvetlenül vagy közvetve az EU-ba exportált termékekre vonatkoznak, de nem érintik a két országból más országokba irányuló, az EU-n keresztüli tranzitot.
A tanácsi közlemény szerint az Oroszországból származó gabonatermékek uniós behozatala jelentősen megnőtt az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdete óta. A testület szerint bizonyíték van arra, hogy Oroszország jogellenesen, nagy mennyiségű gabonaterméket sajátít el Ukrajna megszállt területein, és azokat állítólagosan orosz termékként exportálja. Fennáll annak lehetősége, hogy Oroszország jelentős mennyiségű szállítást irányíthat az unióba, és ezek hirtelen beáramlása zavart okozna az uniós piacon.
Az Egyesült Államok szankciókat fontolgat azokkal a pénzintézetekkel szemben, amelyek közvetve támogathatják Oroszország háborús erőfeszítéseit Ukrajnában. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy keményebben akarják szankcionálni azokat a nyugati bankokat, amelyek továbbra is jelen vannak Oroszországban. Az amerikai kormányzat régóta rossz szemmel figyeli, hogy a szankciók ellenére a Raiffeisen leányvállalatán keresztül fenntartja tevékenységét Oroszországban, és folyamatosan próbálják rávenni az osztrák bankcsoportot arra, hogy vonuljon ki az országból. A Raiffeisen orosz leányvállalatánál a jövő hét végétől blokkolják a kimenő dollár utalásokat, ami az egyik legdrasztikusabb intézkedés a banknál a háború megindulása óta. A Reuters értesülései szerint az amerikai pénzügyminisztérium május 6-án levélben figyelmeztette a bankot, hogy oroszországi ügyletei miatt korlátozhatják az amerikai pénzügyi rendszerhez való hozzáférését.
Egyetlen tagállamként Magyarország nem szavazta meg ezt a döntést, Szijjártó Péter tartózkodott. A magyar külügyminiszter szerint a kereskedelmet, például a mezőgazdaság területén, fenn kell tartani. Érdekes fénytörést ad az ügynek, hogy az EU döntését megelőző napon Szijjártó éppen Fehéroroszországban tárgyalt, ahol kijelentette, hogy Magyarország nem hisz a szankciós politikában, és nyitott a kapcsolatok bővítésére a mezőgazdaság területén, amely a védővámok dacára továbbra is szankcióktól mentes marad. A két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 142 millió eurós volt, és idén 20 százalékos növekedés várható. A minszki tárgyalások során 92 vállalatközi találkozót bonyolítottak le, és ennek eredményeként a tavalyi 9,5 millió keltetőtojást követően idén 420 ezer magyar naposcsibe érkezik Fehéroroszországba.