Az EU kilép az Energia Charta Egyezményből

Az Európai Unió egyhangú döntést hozott az Energia Charta Egyezményből (ECT) való kilépésről, amely lépést a zöld pártok régóta sürgettek és most üdvözöltek.

Az ECT, amelyet 1998-ban írtak alá, lehetőséget biztosít az energiaipari vállalatoknak arra, hogy bepereljék a kormányokat, ha azok politikái károsítják befektetéseiket. Az elmúlt időszakban több cég is élt ezzel a lehetőséggel, milliárd dolláros kártérítési pereket indítva a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek elleni intézkedések miatt.

Az Európai Unió Tanácsa most úgy határozott, hogy az EU kilép az egyezményből, amelyet a zöldek már hosszú ideje kritizálnak. Az EU tavaly tett javaslatot a kilépésre, miután több tagállam, köztük Dánia, Franciaország, Németország, Luxemburg, Lengyelország, Spanyolország és Hollandia jelezte, hogy egyénileg is fontolgatja a kilépést. Az EU szerint az ECT nem áll összhangban a párizsi éghajlatváltozási megállapodással és az uniós energiaátalakítási törekvésekkel.

Az Európai Parlament a múlt hónapban jóváhagyta az EU kilépését, és a belga uniós elnökség csütörtökön megerősítette, hogy minden tagállam egyetértett a döntéssel. A Climate Action Network (CAN) Europe a kilépést „történelmi pillanatnak és jelentős győzelemnek” nevezte az éghajlati igazságosságért folytatott küzdelemben Európa-szerte.

Azok a tagállamok, amelyek az EU kilépése után is az ECT szerződő felei maradnának, a közelgő Energia Charta-konferencián szavazhatnak majd, amely várhatóan 2024 végén kerül megrendezésre. Az EU a kilépés előtt beleegyezett a szerződés olyan reformjaiba, amelyek célja az ECT éghajlatbarátabbá tétele volt. Néhány európai kormány azonban úgy véli, hogy ezek a reformok nem voltak elegendőek.

A 10 éves „lejárati záradék” alatt a többi aláíró ország, mint például Japán és Törökország energiaipari vállalatai továbbra is élvezhetik az EU-ban meglévő beruházásaikra vonatkozó szerződés által nyújtott védelmet.