A NATO nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, de engedélyezhetik az amerikai fegyverek orosz célpontok elleni bevetését

Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkár kijelentette, hogy az atlanti szövetség nem fog közvetlenül részt venni az ukrajnai háborúban, és nem tervezik NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatását, viszont lehetővé tehetik az amerikai fegyverek oroszországi célpontok elleni használatát.

Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásában megjelent interjúban beszélt arról, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyek az Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére vonatkoznak. A főtitkár szerint ez különösen fontos lehet a Harkiv körzetében zajló összecsapások fényében, ahol a közelsége miatt Ukrajna védelme nehezített, ha nem használhatja a NATO-országoktól kapott fegyvereket orosz területen lévő katonai célpontok ellen.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy fontos elkerülni, hogy az ukrajnai konfliktus NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában. A NATO-főtitkár szerint a szervezet kiképzést, fegyvereket és lőszert biztosít Ukrajnának, de nem vesz részt közvetlenül az ukrajnai hadműveletekben.

Emmanuel Macron francia elnökkel ellentétben, aki a The Economistnak adott interjúban megerősítette, hogy támogatja a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldését, Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO-nak nincs szándékában ilyen lépéseket tenni. "Nem ez a terv. Célunk kettős: egyrészt Ukrajna támogatása, ahogy jelenleg is tesszük, másrészt viszont annak biztosítása, hogy nem eszkaláljuk a háborút teljes körű konfliktussá" – mondta a NATO-főtitkár.

A NATO vezetője reagált Orbán Viktor felvetésére is, miszerint Magyarország felülvizsgálhatja NATO-kötelezettségeit, hogy bizonyos akciókban megtagadhassák a részvételt. Stoltenberg szerint a NATO-nál közösen, konszenzuson alapuló döntéseket hoznak, és az alapító szerződést, a Washingtoni Szerződést követik, amit évtizedek óta országspecifikus módon is meg tudnak valósítani. Így biztos benne, hogy meg fogják oldani, hogy ne ássák alá a szövetség egységét.

Stoltenberg elutasította azt az elképzelést, hogy a NATO közvetlenül részt vegyen a konfliktusban, és hangsúlyozta, hogy még ha a háború jól is alakul Ukrajna számára, valószínűleg még évekig nem lesz a NATO tagja. A szövetségben a döntéseket egyhangú szavazással hozzák meg, és Ukrajna számára nehéz lesz minden tag politikai igényét kielégíteni.

Az interjúban Stoltenberg figyelmeztette Oroszországot, hogy a kibertámadások elérhetik az 5-ös cikkely küszöbét, ha komolyak. "Ha van egy nagyságrend… akkor kiválthatjuk az 5-ös cikkelyt, és válaszolhatunk a kibertérben, de más területeken is, hogy megvédjük a NATO szövetségeseit" – fogalmazott.

Orbán Viktor pénteken arról számolt be, hogy a jogászok most azon dolgoznak, hogy Magyarország – miközben a NATO tagja marad – ne vegyen részt a szövetség területén kívüli tevékenységekben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előzőleg azt is leszögezte, hogy Magyarország öt évig nem vesz részt a Stoltenberg által Ukrajna számára javasolt, 100 milliárd dolláros új alap begyűjtésében.