Orbán: Brüsszel hátba lőtte Magyarországot

A hadseregek megléte nem vezet háborúhoz, hanem a hiányuk, mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" műsorában tartott szokásos péntek reggeli interjújának elején. A miniszterelnök kifejtette, hogy az erő és a hadsereg alapvető a béke védelmében.

"Katonákra, hadseregre és felkészülésre van szükség az önvédelemhez." – mondta Orbán, hozzátéve, hogy a magyar hadsereg még nem elég erős ehhez, de "jó úton vagyunk afelé". Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb kérdés, hogy vajon Oroszország megállna-e, ha legyőzné Ukrajnát. Véleménye szerint, bár az orosz hadsereg komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, nem tudta őket legyőzni. "Ha az oroszok elég erősek lennének, hogy egy csapásra legyőzzék az ukránokat, már megtették volna, de ez nem az, amit látunk" – mondta.

"Nem hasonlítható össze a NATO ereje Ukrajnáéval. Százszor, talán ezerszer nagyobb, ezért nem logikus feltételezni, hogy Oroszország, amely még Ukrajnával sem birkózik meg, hirtelen bejönne, és hopp, lenyelné az egész nyugati világot." – magyarázta Orbán, mondván, hogy szerinte rendkívül alacsony az esélye annak, hogy bárki megtámadjon egy NATO-tagállamot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO egy védelmi szövetség, és megismételte korábbi állítását, miszerint az orosz-ukrán háború két szláv nép konfliktusa.

"Aggasztó hasonlóságok vannak az első és a második világháború előtti hangulat, valamint a jelenlegi légkör között. Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most már inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, egyfajta hangulatkeltés egy lehetséges közvetlen katonai konfliktusra, biztonsággal nevezhetjük Európa háborúba készítésének." – mondta Orbán, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban sokat olvasott a két világháború előtti időszakról és az akkori kommunikációról.

Az EU Ukrajna támogatására utalva azt kérdezte: "Még hány fegyvert fogunk küldeni? Még mennyi pénzt fogunk küldeni?" Orbán úgy véli, hogy ez hamarosan összeütközéshez vezethet a NATO, az EU és Oroszország között. "És ez a legsötétebb víziókat vetíti előre" – mondta.

Hosszan beszélt arról, hogy miért hozták létre a NATO-t, és hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is betartja a szövetség alapszabályát. "Az alapszabályban nincs szó arról, hogy a NATO valaha is részt venne háborúban a területén kívül, olyan országokban, amelyek nem részei a NATO-nak" – mondta, hozzátéve, hogy már vannak bizottságok és munkacsoportok, amelyek kidolgozzák, hogy nézne ki a NATO küldetése.

"Ott vagyunk, de mintha nem is lennénk." – folytatta Orbán, elmagyarázva, hogy Magyarország részt vesz ezeken a megbeszéléseken, de a magyar diplomaták jelezték, hogy nem támogatják a részvételt a NATO területén kívüli háborúban. Azt mondta, nem tudja, meddig lehet ezt fenntartani. "A NATO-n belül most találtak ki egy új kifejezést Magyarország helyzetének leírására, ezt hívják nem résztvevőnek. Most nem résztvevők vagyunk. Van egy másik kifejezés a nemzetközi politikában: "opt out". Jelenleg nem vagyunk résztvevők, de még nem léptünk ki. Ha kilépnénk, a NATO katonai struktúrájában való részvételünk, és a helyzetünk is megváltozna" – magyarázta, hozzátéve, hogy van egy jogászcsapat, amely azon dolgozik, hogyan maradhat Magyarország a NATO tagja anélkül, hogy részt venne a NATO területén kívüli NATO műveletekben.

A nép érdekében cselekedni

Az EP-választásokra térve ismételten kifejtette, hogy szerinte a tét háború vagy béke, és hogy az idén később esedékes amerikai választásokon is ez lesz a tét. Arra a kérdésre, hogy kinek áll érdekében a háború, Orbán a történelem és a kultúrtörténet példáit idézve arra a következtetésre jutott, hogy azoknak áll érdekében, akik jól tudnak spekulálni, mint például a kockázati tőkebefektetők. Ezen a ponton említést tett George Sorosról, a "guruló dollárokról", és azt mondta, hogy úgy véli, "a magyar baloldalt kilóra megveszik".

"Micsoda értelme lenne a politikának, ha nem azt tenné, ami jó a népnek?" – kérdezte Orbán, mondván, hogy manapság divatos ezt populizmusnak nevezni, de még mindig úgy gondolja, hogy figyelembe kell venni, mi jó a magyar embereknek. "Magyarország stratégiáját arra az elképzelésre építem, hogy Európában növekedni fog azoknak az embereknek a száma, akik békét akarnak" – mondta, utalva az Európai Parlamenti választásokra, hozzátéve, hogy az európai választóknak hatalmukban áll megakadályozni a háborúba sodródás lehetőségét.

Orbán nevetségesnek nevezte, hogy az Európai Unió napi hatmillió euróra büntette Magyarországot, amiért nem enged be migránsokat.

"Brüsszel hátba lőtte Magyarországot." – hangsúlyozta Orbán, kiemelve, hogy az ilyen döntéseket hozó európai vezetőket el kell távolítani hivatalukból.

Viktor Orbán kerüli a kritikus kérdéseket itthon. Évek óta nem adott interjút független médiának. Azonban több éve rendszeresen vendégeskedik péntek reggelenként az állami tulajdonban lévő Kossuth Rádióban, ahol a közszolgálati műsorszolgáltató (évi 320 millió eurós költségvetésből működő) vezető szerkesztője kérdezi. Nagy Katalin az a személy, aki kizárólagosan interjúvolja Orbánt az állami csatornán harmadik és negyedik kétharmados parlamenti többségű ciklusában. Állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét is megkapta, és nem riad vissza a kérdések feltevésétől.

A Eurobarometer felmérés szerint az európaiak és a magyarok eltérően gondolkodnak Ukrajna támogatásáról. Míg az európaiak 72%-a támogatja az orosz kormány, vállalatok és személyek elleni gazdasági szankciókat, addig a magyarok körében ez az arány csak 57% . A pénzügyi segítségnyújtás és a katonai felszerelések vásárlásának és szállításának uniós finanszírozását az EU polgárainak 70%-a, míg a magyar válaszadóknak csak 56%-a, illetve 42%-a és 45%-a támogatja . A magyar kormány hosszú ideje hangsúlyozza, hogy Ukrajnának minden szükséges humanitárius segítséget meg kell adni, de fegyvereket nem szabad küldeni . Az EU által javasolt, Ukrajnát támogató költségvetési növelést a magyar kormány korábban különböző torzításokkal támadta meg .

A felmérés szerint az európai polgárok nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy jövőjüket befolyásolja az orosz-ukrán háború. A válaszadók 42%-a szerint Oroszország ukrajnai inváziója volt a legnagyobb hatással a jövőképükre, míg a magyarokat leginkább a járvány és más egészségügyi válságok, valamint a gazdasági és pénzügyi válság érinti .

A közelgő európai választások előtt a válaszadók közel háromnegyede, Magyarországon 82%-uk érzi úgy, hogy EU polgárok, ami több mint két évtizede a legmagasabb szint .

Az Eurobarometer 101. szabványos felmérését (2024 tavasz) 2024. április 3. és 28. között végezték el a 27 tagállamban. 26 399 EU polgárt kérdeztek meg személyesen.

További gyors, pontos és pártatlan hírekért Magyarországról és Magyarországról iratkozzon fel a Telex angol nyelvű hírlevelére!