A munkanélküliség és a foglalkoztatottság egyaránt növekedett
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a munkanélküliség és a foglalkoztatottság is emelkedett a 2024. február–áprilisi időszakban az előző év azonos időszakához képest.
A férfiak foglalkoztatottsága szinte változatlan maradt, míg a nők esetében jelentős, több tízezer fős növekedést tapasztaltak. A külföldön dolgozó magyarok száma is emelkedett, miközben a munkanélküliség is nőtt: egy év alatt 27 ezerrel többen váltak munkanélkülivé.
A munkanélküliség mértéke a 15–74 éves korosztályban 27 ezer fővel nőtt, elérve a 224 ezer főt, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal 4,5 százalékra emelkedett. A férfiak körében a munkanélküliség 124 ezer főt, a nőknél pedig 101 ezer főt érintett, ahol a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 4,3 százalékra növekedett.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,5 hónap volt, és az álláskeresők 39 százaléka három hónapnál rövidebb ideje, míg 35 százaléka egy évnél hosszabb ideje próbált munkát találni. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2,1 százalékkal, 231 ezer főre csökkent.
A foglalkoztatottak száma a vizsgált időszakban 41 ezer fővel nőtt, elérve a 4 millió 739 ezer főt. A férfiak foglalkoztatottsága nem mutatott érdemi változást, míg a nők esetében 39 ezer fős növekedést regisztráltak.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 38 ezer fővel bővült, míg a külföldön dolgozóké 11 ezerrel, így utóbbiak létszáma 110 ezer főre nőtt. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak száma 8 ezerrel, 62 ezer főre csökkent. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 74,9 százalékra emelkedett, a férfiaknál változatlanul 78,7 százalékot, míg a nőknél 1,1 százalékpontos növekedéssel 71,1 százalékot ért el.
Havi viszonylatban azonban már elindultak a kedvezőbb irányú folyamatok, a decemberi 4,7 százalékos csúcsról hónapról hónapra alacsonyabb rátát közöl a KSH. Utóbbiban jelentős szerepet játszhatnak a szezonális hatások is, mivel a tavaszi időszakban nyílnak meg a szezonális mezőgazdasági és építőipari munkalehetőségek is, ez pedig rendre a munkanélküliség mérséklődését eredményezi.
Egy évvel ezelőtt még átlagosan 9 hónap alatt lehetett munkát találni, ami azt mutatja, hogy a munkakeresés időtartama némileg meghosszabbodott.
„A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek, a Gyurcsány-korszakhoz képest 1 millióval dolgoznak többen, ráadásul átlagosan már több mint háromszor magasabb fizetésért” – így összegezte az adatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, Czomba Sándor. Az államtitkár szerint az áprilisi munkaerőpiaci eredmények több szempontból is kedvezőek: a foglalkoztatottak markáns bővülése mellett ugyanis egy év alatt a gazdaságilag aktívak száma 66 ezer fővel nőtt, ráadásul a munkaerőpiacra belépők több mint fele el is tudott helyezkedni.
A dolgozók számának növekedéséhez jelentős mértékben járult hozzá, hogy a foglalkoztatottság a 65 év felettiek és a nők körében érdemben bővült. A csökkenő közfoglalkoztatotti létszám és az ezzel párhuzamosan emelkedő foglalkoztatottság rámutat, hogy egyre többen tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkapiacon. Ehhez a hazai és uniós forrásból megvalósított célzott munkaerőpiaci programok is hozzájárultak.
Czomba Sándor hangsúlyozta, a kormány célja egyrészt az, hogy a mintegy 300 ezer fős hazai munkaerőpiaci tartalék mozgósításával tovább emelje az aktivitást, másrészt az, hogy a 20-64 évesek körében a jelenlegi 81-ről 85 százalékra növelje a foglalkoztatottságot. „Ezzel is hozzájárulva a gazdasági növekedés újraindításához, valamint a növekedési ütem további emeléséhez.” A tárca közlemény szerint a fenti célok elérése érdekében a kormány 2030-ig mintegy 460 milliárd forint értékű forrásból indít uniós finanszírozású munkaerőpiaci programokat.