Lehetnek megszorítások a magas államadósság miatt?
A magyar államadósság kétéves csúcsra érésével megszorítások jöhetnek, amelyeket az emberek is érezni fognak, ha a kormány nem tudja csökkenteni az adósságot a kívánt szint közelébe – véli a CIB Bank elemzője, Bukovszki András.
A Pénzcentrumnak nyilatkozva Bukovszki András elmondta, hogy ha nem sikerül lejjebb vinni az államadósságot, akkor megszorításokra lehet számítani, amelyeket az emberek is megérzének. Ezzel szemben a Portfolio vezető elemzője, Madár István szerint nem kell a vészharangokat kongatni, és a kormány akár előrébb is hozhatja a választások előtti osztogatást. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a magasabb kamatok jelenthetnek veszélyt, míg a Raiffeisen vezető elemzője, Török Zoltán szerint a magas államadósság nem meglepő, de figyelni kell a várható év végi adatokra.
Bukovszki szerint, ha a kormány tartani akarja a 4,5 százalékosra emelt hiánycélhoz, akkor a legoptimistább forgatókönyv mellett is szükség lesz több százmilliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre a korábban belengetett beruházáselhalasztásokon felül. Török Zoltán hozzátette, hogy a költségvetés kiigazítása irányulhat a bevételek növelésére, például adóemelések formájában, vagy a kiadások csökkentésére, de a kormány dönthet úgy is, hogy nem avatkozik be. Az átlagember a kiigazítást legfeljebb akkor érzi majd meg, ha a büdzsé elszenvedi az ütést, de közvetlenül valószínűleg nem érzékeli a változásokat, bár a költségvetési kiigazításoknak lehetnek olyan következményei, amelyek érintik a lakosságot vagy annak bizonyos csoportjait.
A munkaerőpiac változásai is befolyásolhatják a gazdasági helyzetet. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a foglalkoztatottság növekedése mögött a családok elszegényedése és a nők munkaerőpiacra való visszatérése állhat, ami megélhetési problémákra utal. A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak száma éves összevetésben nőtt, a nők esetében 39 ezerrel bővült, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 4,5 százalékra nőtt. Virovácz szerint a munkaerőpiac állapota nemzetgazdasági szinten némileg javul, ami biztatónak nevezhető, és akár tartós pozitív folyamatot is előrevetíthet. A munkaerőpiacot a következő hónapokban kettős erők formálják majd, a szezonális foglalkoztatás növekedése mellett az ipar mélyrepülése is érzékelhető, ami munkaidő racionalizálásához és elbocsátásokhoz vezethet. Az év egészében nézve az állástalanok aránya 4,5 százalék körül alakulhat.