A magyar film és a kínai propagandafilmek kapcsolata
A magyar filmipar csak szeretné elérni azt a népszerűséget és propagandahatást, amit a kínai filmek már megvalósítottak.
Ha egy szimpatikus hollywoodi sztár szükséges egy filmhez, Matt Damon neve kerül előtérbe, ahogy ez történt a kínai filmipar és Hollywood együttműködésében is a 2016-os A nagy fal című fantasy filmben. A film, amelyben Damon és Pedro Pascal európai zsoldosokat alakítanak, nem érte el a várt sikerét az Egyesült Államokban, csupán 30 millió dolláros jegybevétellel, viszont globálisan több mint háromszáz millió dollárt hozott. A kínai filmipar azonban ezt követően hazafias, propagandisztikus történelmi akciófilmekkel és drámákkal kezdett el foglalkozni, amelyek világszerte is sikeresek lettek.
Kína filmipara 2021-ben a Csata a Csangdzsin-tónál című háborús filmmel a második legtöbb pénzt termelte be világszerte, csak a legújabb Pókember előzte meg. A 2020-as évben, amikor a nyugati mozik zárva voltak, a kínai A nyolcszáz című film hozta a legnagyobb mozibevételt. A kínai filmek sikerét mutatja, hogy 2018 első negyedében a kínai box office bevételei megelőzték az Egyesült Államokét, az időszak legnézettebb filmje pedig az Operation Red Sea volt.
Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása során Káel Csaba, a filmekért felelős kormánybiztos tárgyalásokat folytatott a China Film Administration vezetőjével, Mao Jü-vel, a magyar-kínai filmes kapcsolatok élénkítése érdekében. A megállapodás konkrétumait nem ismertették, de a magyar és kínai filmek kölcsönös népszerűsítését említették. A magyar-kínai koprodukciók egyelőre nem valósultak meg, és a kínai filmek jellemzően csak tematikus filmes rendezvényeken vagy fesztiválokon érhetők el Magyarországon.
A kínai filmipar és Hollywood kapcsolatát két vízválasztó év jellemzi: 1994, amikor Kína beengedte az első amerikai filmet, A szökevényt, és 1997, amikor több amerikai film zavarta a kínai vezetést, és a készítőket feketelistára tették. A kilencvenes évek végétől Kína amerikai filmeket is finanszírozni kezdett, és Hollywood engedményeket tett, például a Vörös hajnal című film remake-jében a kínai megszállókat észak-koreaiakra cserélték.
A kínai filmek nemzetközi jelenlétét a Chinese Film Administration ötéves tervében is meghatározták, amely szerint rendszeresen kell olyan filmeket gyártani, amelyek a kínai értékeket képviselik, és jelentős jegybevételt érnek el. A magyar filmgyártás számára a kínai példa lehet inspiráló, hiszen a hazai filmeknek is szükségük van olyan nagyszabású produkciókra, amelyek a közönség számára vonzóak és könnyen befogadhatóak.
: A cikkhez felhasználtuk többek között az Economist, a Variety írásait, illetve a PEN jelentését a Hollywoodban jelen lévő kínai befolyásról.