Az erdélyi magyarság és a román szélsőjobb viszonya Oroszországhoz
Az erdélyi magyarság körében egyre erősödnek a nyugatellenes és oroszbarát nézetek, melyek még a román szélsőjobboldali AUR támogatóinál is magasabb arányban vannak jelen.
Az elmúlt évek során jelentős változások következtek be a román társadalom és az erdélyi magyar kisebbség Oroszországhoz és az ukrajnai háborúhoz való viszonyulásában. A Transtelex által ismertetett Bálványos Intézet kutatása szerint a magyar kisebbség tagjai egyre inkább Ukrajnát és nyugati szövetségeseit teszik felelőssé a konfliktusért.
A kutatás eredményei alapján az erdélyi magyarok között 2024-re a nyugati országokat felelőssé tevők aránya 49 százalékra emelkedett, míg Oroszországot csupán 19 százalék nevezte meg felelősként. Székelyföldön is hasonló a helyzet, ahol az Ukrajnát és szövetségeseit hibáztatók aránya 53-ról 51 százalékra csökkent, az oroszokat felelőssé tevők aránya pedig 25-ről 16 százalékra esett.
A román társadalom egészében is megfigyelhető a változás, ahol két évvel ezelőtt még a válaszadók 74 százaléka Oroszországot okolta a háborúért, idén már csak 46 százalék gondolja így. Ezzel egyidejűleg az Ukrajnát és nyugati szövetségeseit hibáztatók aránya 16-ról 21 százalékra nőtt.
A bizonytalanok száma mind a román társadalomban, mind az erdélyi magyarok körében jelentősen megnőtt, az előbbinél 10-ről 33 százalékra, az utóbbinál 19-ről 32 százalékra. Az erdélyi magyarok még a szélsőjobboldali AUR támogatóinál is oroszbarátabbak, utóbbiak körében 38 százalék teszi felelőssé Ukrajnát és a nyugati szövetségeseit.
A kutatás készítői szerint az erdélyi magyarok véleményének alakulása a magyarországi politika és a magyar kormány erdélyi közbeszédre gyakorolt befolyásával, valamint az RMDSZ kettős szerepével magyarázható. A román társadalomban tapasztalt változásokat pedig a háború hétköznapivá válása és az ukrán menekültekkel szembeni ellenérzés okozza.